Eleget tesz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők kérésének, melynek célja, hogy heti rendszerességgel kerüljenek nyilvánosságra a választókerületi és települési szintű névjegyzéki adatok.

„Így láthatjuk majd, ha egy település lakosságszáma hirtelen megugrik, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken”

– írja Szél Bernadett Facebook oldalán.

Bár ez az adatszolgáltatás egyébként is kötelessége az NVI-nek a választás dátumának kitűzését követően, de addig még egy-másfél hónap hátravan, ami alatt könnyedén észrevétlenül felvirágozhatna a voksturizmus.

Szél Bernadett szerint az NVI azt ígéri, már a jövő héttől, heti rendszerességgel elérhetővé fogja tenni a névjegyzéki adatokat, így bárki elemezheti majd ezeket, és jelezheti, ha bármi gyanúsat lát.

Hogy ez mennyire lesz visszatartó erejű, kérdéses annak fényében, hogy novemberben egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény részeként megszavazta a Fidesz-KDNP a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló részének módosítását.

Ennek értelmében a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik – értékelte a helyzetet a Társaság a Szabadságjogokért korábban. Ráadásul a törvény ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.

Mint azt a jogvédő szervezet felidézte, az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Mivel számos technika létezik még a csalásra, Szél nem állítja, hogy ezzel mindent megoldottak, hiszen szerinte pontosan tudható, mennyire gátlástalan módon viszonyul a politikai hatalomhoz a Fidesz, mégis fontos eredménynek tartja a hetente frissülő adatközlést, hiszen legalább „eggyel nehezebb lesz nekik.”