Egyre inkább úgy tűnik, hogy a végéhez közelednek azok az idők, amikor az Európai Unió más nyugati térségekkel szemben erősebben szabályozza a génmódosított élelmiszerek gyártását és felhasználását –legalábbis erre enged következtetni az Európai Bizottság egyik múltheti konferenciájának témája a Föld Barátai nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezet szerint.

A New genomic techniques – the way forward for safe and sustainable innovation in the agri-food sector (Új génkezelési technikák – út a biztonságos és fenntartható innováció felé az agrár-élelmiszeripari szektorban) névre hallgató konferencián a témában jártas kutatók és európai parlamenti képviselők mellett felszólalt az Európai Bizottság (EB) egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztosa,Stella Kyriakides valamint az EB alelnöke, Frans Timmermans is. Az esemény céljául azt rögzítette, hogy kidolgozza, hogyan tehetné  lehetővé az EU a gyakran „új génkezelési technikáknak” (New Genomic Techniques –NGT) hívott eljárások, mint például a génszerkesztés és a precíziós nemesítés használatát az Unió területén.

A Bizottság azt állítja, hogy egy olyan szabályozás kidolgozása a cél, amely lehetővé teszi a fogyasztók és a mezőgazdaságban dolgozók számára az új génkezelési technikával előállított termékekkel kapcsolatos információk elérését és ezeknek a technológiáknak a biztonságos használatát. Azonban a Föld Barátai szerint az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG Sante) már hozzá is látott az NGT-k használatával kapcsolatos szabályok fellazításához. A környezetvédelmi szervezet szerint az új reformtervezete értelmében anélkül kerülhetnének forgalomba génkezelési technológiával előállított élelmiszerek, hogy szigorú előzetes biztonsági ellenőrzésen esnének át, valamint azok az uniós címkézési előírások sem vonatkoznának rájuk, amelyek lehetővé tennék a fogyasztók számára, hogy informált döntést hozzanak arról, meg kívánják-e vásárolni ezeket a termékeket.

A Föld Barátai úgy véli, a tervezett szabályozást olyan, az NGT-k lehetséges felhasználási módjaival kapcsolatos feltételezésekre alapozza az Európai Bizottság, amelyek  megalapozatlanok, hiszen az új génkezelési technológiák még gyerekcipőben járnak, így a szervezet szerint nem lenne szabad tudományos és fenntarthatósági szempontokra hivatkozva könnyíteni a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatos előírásokon. A Föld Barátai különösen aggasztónak tartja, hogy az Európai Bizottság „fenntartható élelmiszerként” kívánja kezelni az új génkezelési technológiával előállított termékeket, miközben az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, hogy az NGT-k is génkezelésnek minősülnek, vagyis használatukra ugyanúgy érvényes az EU GMO-szabályozása mint bármely más, hasonló technológiára.

A környezetvédők szerint az uniós vezetők új keltű lelkesedése a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban pusztán a GMO-bizniszben érdekelt nagyvállalatok hathatós lobbitevékenységének eredménye.

Az EU-s intézményeknél való lobbizás ellen küzdő  Corporate Europe Observatory  idei jelentése mutatott rá, hogy az European Plant Science Organization nevű szervezet számos találkozót tartott olyan EU-tagállami kormányzatok tisztségviselőivel, akik nyitottnak mutatkoztak a GMO-szabályozások fellazítására. Ezeken a találkozókon a lehetséges szabályozási reformokon kívül arra keresték a választ a résztvevők, hogy milyen módokon lehetne rábírni a génmódosított élelmiszerekkel szemben hagyományosan elutasító európai közvéleményt a GMO-k támogatására.

Emellett a génkezelési technológiák nagy támogatójának számító Bill és Melinda Gates alapítványa is megtámogatott 1.5 millió euróval egy Re-imagine Europa nevű think-tanket azzal a céllal, hogy  „klímavédelmi célokra” hivatkozva a GMO-szabályozások enyhítéséért lobbizzon az EU-s intézményeknél.

A Föld Barátai szerint az Európai Bizottságnak  a lobbisták helyett inkább az uniós állampolgárokra kéne hallgatnia, akik az EB által szervezett hivatalos konzultáción is nagy arányban elutasították a jelenlegi szabályozások enyhítését. Ráadásul számos EU-tagállam kormányzata (mint például a francia, német, luxemburgi és magyar) emelt kifogást a GMO-deregularizáció ellen. A környezetvédelmi szervezet úgy látja, hogy az uniós klímacélok és az agrár-élelmiszeripari szektorhoz köthető jelentős károsanyag-kibocsátás és szennyezés csökkentéséhez nem a génkezelésen, hanem a fenntartható mezőgazdaság támogatásán át vezet az út.