Hiány alakult ki a nemzetközi piacon a műtrágya alapanyagát jelentő nitrogénből, emiatt is drágulnak az élelmiszerek alapanyagát jelentő mezőgazdasági termények – írja a HVG.

A hiány miatt egy év alatt nyolcvan százalékkal nőtt a műtrágya ára, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.

Globálisan a legnagyobb nitrogénexportőrök Kína, Oroszország valamint India, azonban ezen országok jelenleg a saját piacaik ellátására törekednek, így – elsősorban a szegényebb országokban – nincs elegendő növénytápszer a lakosság megfelelő mértékű ellátásához.

A „zöld forradalomnak” nevezett, a mezőgazdasági termelést gyökeresen átalakított fordulat óta az élelmiszerek előállításának kulcsa az erőteljes műtrágyázás, amivel a terméshozamokat magasan lehet tartani. Az ipari mezőgazdaság alapvetően nem a termőtalajok regenerálódására és a talajban természetes úton előforduló tápanyagokra épít, hanem a szabályozható és előre tervezhető mesterséges növénytáplálásra.

Ennek hátulütője azonban nemcsak a természetre gyakorolt káros hatása, amivel – ahogy korábbi cikkünkben foglalkoztunk vele – az ipari mezőgazdaságnak sikerült kicsinálnia Európa élővilágát, de a nemzetközi kereskedelemre épülő gazdasági rendszerben a hosszú ellátási láncok egész régiók élelmezését veszélyeztetik.

A komplex rendszerben a földgáz drágulása felhajtja a nitrogén árát, ami a műtrágya alapanyaga – ami miatt drágábbak lesz az ipari módszerekkel előállított mezőgazdasági termények, ez pedig végül az élelmiszer árában csapódik le, amit jelenleg a szegényebb perifériaországok lakosai szenvednek meg. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO arra figyelmeztetett, hogy az emberiség szegényebbik részének az élelmezését veszélyeztetik a folyvást növekvő élelmiszerárak.

A mezőgazdasági termények drágulását az előállításuk során más pontokon is hajtja az energiaárak emelkedése, ami az élelmiszerek, a végtermékek árának emelkedésében is kulcsszerepet játszik, ahogy az általános infláció is kihat arra, mennyi pénzt hagyunk a kasszánál. A liszt ára például negyven százalékkal emelkedhet januárban, ami látványosan fog jelentkezni az alapvető élelmiszerek, mint a kenyér árában.

A hosszú ellátási láncok és az ipari kapacitásokra erősen épülő mezőgazdasági termelés különösen kitett a különböző zavarokra, így jelen esetben a földgáz drágulására visszavezethető műtrágyahiányra. Az ipari módszerekre alapuló élelmiszertermelés nemcsak az ellátási biztonságot veszélyezteti, de úgy társadalmi mint környezeti szempontból fenntarthatatlan – ahogy az egész, hosszú ellátási láncokra épülő gazdasági rendszer is.

A meghaladás lehetőségeiről tavalyi cikksorozatunkban értekeztünk.