Borsos árat szabott a többi egyetemhez képest a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) az Átlátszó közérdekű adatigénylésére. Az oknyomozó portál az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkhez kért információt, amit a legtöbb egyetem gond nélkül ki is szolgáltatott, az SZFE azonban 204 ezer forintot kért az adatokért.

Közérdekű adatigénylést bárki leadhat Magyarországon, hogy információhoz jusson minden önkormányzati, állami vagy más közfeladatot ellátó szervtől, amely az állam működtetésében részt vesz vagy közpénzt költ. Így az egyetemi oktatók bérezése is közérdekű adatnak minősül. Az Átlátszó cikkében azt szerette volna feltárni, hogy hány olyan oktató van, akit a képzettségénél alacsonyabb munkakörben foglalkoztatnak.

Az oknyomozó portál azt kérdezte az egyetemektől, hogy:

• pontosan hány főből áll a tanári kar, és milyen az oktatók megoszlása az alábbi fokozatok szerint: tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár,
• hány tanársegéd rendelkezik három évnél régebbi PhD-val;
• hány habilitált oktató rendelkezik docensnél alacsonyabb fokozattal.

Ezek alapján lehet ugyanis megállapítani, hogy hány oktató keres a végzettségéhez képes lényegesen kevesebbet.

A legtöbb egyetemnek sikerült teljesítenie a csupán három kérdésből álló adatigénylést, az SZFE azonban több mint 200 ezer forintot kért a közérdekű információkért.

Az egyetem szerint ugyanis hosszú időbe telik az oktatói nyilvántartás lekérdezése, 46 órát igényelne a kérdések megválaszolása. Összehasonlításként; az ELTE, a BME vagy a SOTE körülbelül tízszer annyi oktatót foglalkoztat, mégsem kért egyik egyetem se költségtérítést, csak az SZFE.

Az egyetemi oktatók helyzete különösen fontos téma Magyarországon. Korábban írtunk róla milyen gyalázatosan alacsony a haza oktatók fizetése nemzetközi összehasonlításban. A pályakezdő magyar oktatóknál (1538 euró)csak Bulgáriában (1053 euró)keresnek kevesebbet.