Megkötötték Glasgowban az első olyan klímapaktumot, ami explicit ígéretet tesz a szénkitermelés és -használat csökkentésére. A paktum így is nagy csalódást okozott a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett, mezőgazdaságra épülő déli országoknak, mert a szén teljes kivezetése helyett végül csak a szén csökkentésére tettek ígéretet a COP26 klímakonferencián.

A konferencia elnöke, a brit parlamenti képviselő Alok Sharma nyilvánosan is bocsánatot kért a megegyezés szénre vonatkozó passzusának felvizezéséért. „Megértem a mély csalódottságot is, de amint azt Önök is tudják, az is létfontosságú, hogy megvédjük ezt a paktumot” – tette hozzá a bocsánatkéréshez Alok Sharma.

UK #COP26 President Alok Sharma takes an emotional pause after apologizing for last-minute changes to the final climate deal https://t.co/KrTgWn5FhK pic.twitter.com/sXfskwquKL

— Reuters (@Reuters) November 13, 2021

A szén kivezetésének ellenzékét India vezette a konferencián, de lobbizott ellene Kína is. India klímaminisztere, Bhupender Yadav úgy érvelt, hogy Indiának előbb fel kell zárkóznia és felszámolnia a szegénységet, és csak utóbb tudja majd biztosítania az áttérést a megújuló energiaforrásokra.

Boris Johnson, brit miniszterelnök optimistán nyilatkozott a paktumról, szerinte a jövőben a világ úgy fog visszatekinteni a glasgow-i konferenciára, mint „a klímaváltozás végének kezdetére”. Az USA küldöttje, John Kerry már óvatosabban fogalmazott, szerinte eleve valószínűtlen volt, hogy Glasgowban olyan döntést hoznak, ami véget vetne a krízisnek, de legalább „a pisztoly eldördült”.

Ha a glasgow-i ígéreteket betartják, akkor is 2,4°C-kal melegedne fel a bolygó éghajlata az évszázad végére. Ez jócskán elmarad a 2015-ös, Párizsi Klímaegyezménybe foglalt 1,5°C-tól.

A Párizsi Klímaegyezmény szerint az 1,5°C betartásához a globális szén-dioxid-kibocsátást 45%-kal kell csökkenteni 2030-ra. A szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért a szén a felelős.

Klímaszakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy Glasgowban több szót kellett volna ejteni az olaj okozta szén-dioxid-kibocsátásról. A szénhasználatra való koncentrációval ugyanis a gazdag országok elterelik a figyelmet arról, hogy a fejlett országok voltak az olaj alapú gazdasági növekedés élharcosai az elmúlt évszázadban. Lars Koch, az ActionAid jótékonysági igazgatója szerint az, hogy az új klímaegyezményben csak a szénről esik szó „szabad utat ad” a gazdag országoknak, hogy folytathassák az olaj- és gázkitermelést. Sara Shaw, a Föld Barátai nemzetközi szervezetének szóvivője szerint úgy fog visszaemlékezni az emberiség a Glasgow-i konferenciára, mint a Globális Dél országainak cserbenhagyására.

A cserbenhagyás része az is, hogy 2009-ben 100 milliárd dollárnyi segélyt ígértek a fejlett országok a fejlődő országoknak, hogy felkészüljenek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és térjenek át a tiszta energiákra. Ezt az összeget 2020-ra kellett volna kifizetnie a gazdag országoknak, a határidőt azonban nem tartották be. Ezért a fejlődő országok engesztelésére Alok Sharma 2025-ig további 500 milliárd dollárnyi segélyt ígért. Az is probléma ezzel a segélyezési rendszerrel, hogy a segélyek többsége kölcsön formájában érkezik, ami adósságspirálba taszíthatja a szegényebb országokat. Az is megválaszolatlan kérdés, hogyan tudnának átállni zöld gazdaságra a fejlődő országok, amikor a Globális Északnak termelnek exportra, és ezzel a Globális Észak „exportálja” a káros anyag kibocsátását…