Akár örömhír is lehetne, hogy a kormány összehívta ma 14 órára az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát, hiszen a közszféra tekintetében nem volt érdekegyeztetés semmiről május óta: sem a garantált bérminimumról, sem a jövő évi közszolgálati keresetek növeléséről nem folyt egyeztetés, de a dolgozók kötelező oltása is a semmiből került elő, és az ápolók és a szociális szféra dolgozóinak béremeléséről is csak Orbán Viktor rádióinterjújából értesültek a szakszervezetek.

Azonban a mai napon sem számíthatnak sok jóra, nyugodtan leszögezhetjük, hogy még az eddigi látszólagos érdekegyeztetés is megszűnt a közszférában – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati dolgozók Szakszervezete elnöke a közszolgálati szakszervezetek mai közös sajtótájékoztatóján.

Mint arról beszámoltunk, egy korábbi egyeztetésen heves vitát váltott ki a szakszervezetek részéről az a Parragh László-féle javaslat, mely szerint be kéne vonni a jövő évi minimálbéremelés többletfinanszírozásába az önkormányzatokhoz befolyó iparűzési adó 50%-át, ezzel kompenzálva a vállalkozások megemelkedő bérköltségét.

Ennek ellenére a szakszervezetek szerint a Belügyminisztériumban nem további egyeztetés várható a mai napon, hanem döntés fog születni, méghozzá az önkormányzatok és dolgozóik kárára.

„Valószínűleg jövőre is fegyverként akarja használni az iparűzési adót a kormány, még nehezebb helyzetbe hozva az önkormányzatokat és végső soron minden magyar állampolgárt”

– mondta Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint abból, hogy ezt a javaslatot komolyan megtárgyalják a Belügyminisztériumban, látható, hogy az azt benyújtó „hozzá nem értő személy a kormány megrendelésére cselekedett.”

„Mi nem akarjuk azt, hogy még politikai céllal feszültséggerjesztésre is felhasználjanak bennünket”

– tette hozzá.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is részt vett a sajtótájékoztatón. Megerősítette: valóban lehet tudni, hogy a mai nap nem a tárgyalásról, hanem az ítélethirdetésről szól. Úgy véli, ezzel a jövő évtől általánossá válhat az önkormányzatok iparűzési adóbevételének elvétele, amit idén a koronavírus-járvány miatt csupán rendkívüli intézkedésként vezetett be a kormány.

Amennyiben ma döntés születik, Kiss Ambrus szerint a fővárosi önkormányzatok nagyságrendileg 40 milliárdos bevételtől esnek el.

Mivel idén egyáltalán nem tudott béremelést adni a dolgozóinak a Főváros (és más önkormányzatokat is rendkívül nehezen érintett az elvonás), a szakszervezetekkel egyeztetve 2024-ig bezárólag bérpolitikai irányokban állapodtak meg. Ennek az első érdemi lépése 2022-ben egy legalább 15 százalékos béremelésre lenne.

A feltételes mód igencsak indokolt, hiszen Kiss Ambrus és a szakszervezetek szerint az a pénz, amit Parragh javaslata alapján jó eséllyel elvonnak az önkormányzatoktól jövőre, a dolgozók béremelésének a fedezete lenne. Vagyis: ha nincs iparűzési adó, nincs béremelés.

„Ami ma történik, az egy újabb támadás lesz az önkormányzatok szuverenitása ellen. Ami ma történik, az egy újabb támadás lesz a 2019-es választási eredményekkel szemben”

– mondta a főpolgármester-helyettes.

File Beáta, az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsa elnöke elmondta: folyamatosan elégedetlenségnek kell hangot adniuk, hiszen az elmúlt években nem történt olyan kormányzati döntés, ami az önkormányzati dolgozók helyzetét javította volna. „Meg kell, hogy állapítsuk, hogy a kormány nem tiszteli és nem segíti az önkormányzati dolgozókat” – mondta. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a 30 éve bebetonozott illetménytábla szerint kapják a bérüket, amely nem igazodik a minimálbérhez. Ezen azonban nem tudnak önállóan változtatni az önkormányzatok, hiszen a kormánynak kellene jogszabályt módosítania. Erre azonban nem hajlandó.

„Nem lehet az országot olyan szintre hozni, hogy az önkormányzatok csak a működési kiadásaikkal foglalkozzanak. Nekünk ott van a lakosság. Összeugrasztják az önkormányzatokat a lakossággal. A lakosság nem érti – és nem is kell, hogy értse ezeket a költségvetési-finanszírozási kérdéseket -, csak azt látják, hogy nincsen levágva a fű, hogy ott a hulladék, hogy nincs a hü megfelelően eltakarítva, és természetesen az önkormányzatokat hibáztatják. Ez nagyon jó a kormánynak”

– mondta.

Naszályi Gábor, a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (FÖX) koordinátora arról beszélt: azt szeretnék, hogy a bérek tekintetében Budapest iránymutató legyen.

„Azt gondoljuk, hogy a dolgozók nem lehetnek a politika játékszerei. Mi fontosabb annál, hogy az ember emberi módon tudjon élni és annyi pénzt tudjon hazavinni, amiből meg tud élni ő és a családja?”

– kérdezte.

Szerinte ennél minden hátrébb való – még a Lánchíd felújítása sem lehet olyan fontos, mint az, hogy a dolgozók keressenek annyit, hogy tisztességesen tudjanak élni. Nem szeretnék, hogy jövőre se kapjanak béremelést, ezzel az eshetőséggel még gondolatban sem szabad foglalkozni – mondta.

A teljes sajtótájékoztató itt tekinthető meg: