A Magyar Orvosi Kamara elnöksége az Országos Kórházi Főigazgatósághoz fordult jogértelmezésért, hogy kiderüljön, jogszerű volt-e a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának október elején nagy felháborodást kiváltott körlevele, mely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozók csak úgy adhatják ki bérbe saját tulajdonukban lévő albérletüket, ha azt előbb az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyezi.
A jogértelmezés megérkezett – szúrta ki a 24.hu -, melyről Kincses Gyula MOK-elnök levélben tájékoztatta az egészségügyi dolgozókat. A levél szerint a jogértelmezésre felkért Országos Kórházi Főigazgatóság az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult jogértelmezésért, így derült ki végül, hogy az EMMI szerint „egyértelműen kijelenthető”, hogy a jogalkotó nem szándékozott előzetes engedélykéréshez kötni minden olyan jogviszonyt, amelyből a vonatkozó törvény szerint bevétele keletkezik az egészségügyi dolgozóknak.
A tavasszal megszavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és „az ismert jogalkotói szándék szerint” a törvény szövegében használt „díjazás ellenében folytatott tevékenység” fordulat az EMMI szerint „úgy értelmezendő és akkor releváns, ha munkavégzésre irányuló jogviszonyról esik szó a tevékenység végzése kapcsán.”
Vagyis az egészségügyi munkavégzéssel kicsit sem összefüggő magántulajdonú ingatlanok kiadása nem tartozik az engedélyköteles tevékenységek közé.
„A fentiekből következően minden ilyen jellegű engedélyeztetésre irányuló munkáltatói kérés, tájékoztatás jogszerűtlennek tekintendő”
– olvasható a levélben.
A fent említett botrány kirobbanásakor Dr. Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökét kérdeztük meg arról, vajon helyesen ítélte-e meg a jogszabályt a dolgozókat korlátozni kívánó intézmény.
A szakszervezeti elnök lapunknak akkor azt mondta: a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a jogszabály nem részletezi, hogy a törvény értelmezésében mi tekinthető kereső foglakoztatásnak, díjazás ellenében végzett tevékenységnek. A jogalkotás céljából azonban megítélése szerint az következik, hogy az egyéb olyan munkavégzést korlátozza, amely veszélyezteti a munkavállaló főállású munkáját.
Tehát a jogszabály célja az, hogy korlátozza az egészségügyben dolgozókat abban, hogy túlvállalják magukat egyéb munkahelyekkel (bár ebben valódi segítséget az jelentene, ha megfizetnék őket – a szerk.), hogy ne fáradtan végezzék főállásukat, így elkerülve az emberi mulasztás okozta hibákat a kórházakban – nem pedig egy ingatlan bérbeadásának korlátozása. És mivel nem tekinthető kereső foglakoztatásnak vagy munkavégzésnek egy már megszerzett vagyontárgy hasznosítása, és semmilyen módon nem korlátozza a munkavállaló egészségügyi tevékenységét. Ezért a FESZ elnöke szerint a klinika túllépett a jogszabály értelmezésében, a bérbeadás során nem történik munkavégzés, engedélyeztetésnek semmi értelme nincsen. A MOK által tolmácsolt jogértelmezés szintén erre enged következtetni.