A G7 hírportál számolt be a CEU és az ELTE kutatóinak legutóbbi tanulmányáról, amely azt vizsgálta, hogy vajon van-e hatással az önkormányzathoz kérdéssel fordulók nevének hangzása, és a válaszadási hajlandóság között.
Hát van.
A Political Science Research and Methods nevű politika- és társadalomtudományi folyóiratban publikált kutatást Simonovits Gábor vezette, és mintegy fél tucat kutató vett benne részt. A módszerük az volt, hogy sztereotip roma hangzású, és nem roma hangzású nevekkel ellátott adatigényléseket küldtek szét több mint 1200 önkormányzatnak, majd felmérték a két levélcsoport közötti különbséget a válaszadási hajlandóságban.
A levelek viszonylag egyszerű és egyszerűen megválaszolható témákban születtek, leginkább bicikliutakról, bölcsődékről tettek fel bennük kérdéseket. Az összehasonlítás eredménye az lett, hogy
a roma hangzású nevekkel aláírt levelek mindössze 45 százalékára érkezett válasz, míg a nem roma hangzású nevekkel aláírtaknál ugyanez az arány 60 százalék volt.
A kutatás következő szakaszában a kutatók az önkormányzatok egy részének küldtek egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót, amit a TASZ állított össze. Ennek az eredménye az lett, hogy ezeknél az önkormányzatoknál átmenetileg kiegyenlítődött a válaszadási hajlandóság a két csoport között.
Néhány hét elteltével azonban a válaszadási hajlandóság visszaesett a korábbi szintre, mind a figyelmeztetést kapott önkormányzatoknál, mind azoknál, akik nem kaptak ilyen levelet.
„Elkezdtünk egy hasonló módszereket alkalmazó kutatást egy közösségi autómegosztó szolgáltatással, illetve azzal kapcsolatban, hogy mennyire diszkriminálnak bizonyos kisebbségeket a sofőrök. Az önkormányzatok hátrányosan megkülönböztető gyakorlatai azért sokkal súlyosabbak, mert ezzel nemcsak konkrétan jogsértést követnek el, de hozzá is járulnak a kiszolgáltatott, érzékeny társadalmi kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséhez, holott azokat csökkenteniük kellene.”
-kommentálta a kutatás eredményeit Simonovits Gábor a G7-nek.
