A pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt közösen kezdeményez sztrájktárgyalásokat a kormánnyal a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – ezt a két érdekképviselet október 5-én kedden, a pedagógusok világnapján jelentette be közös sajtótájékoztatón.
Az eseményen Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta, 2018 óta hiába kongatják a vészharangot a bérfeszültség és a munkaerőhiány miatt. Felidézte, hogy 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat is kezdeményeztek, ám ekkor indult be Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma, ekkor pedig az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva felfüggesztették a sztrájkbizottsági tárgyalásokat.
Miután azonban most azt látják, hogy a kormány továbbra sem kíván a szakszerszervezet által megnevezett problémákkal foglalkozni, szerinte elérkezett az idő, hogy újból, ezúttal a másik nagy szakszervezettel közösen megfogalmazzák követeléseiket. A PSZ elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.
A PSZ ezért úgy döntött, egyesítik sztrájkbizottságaikat a PDSZ-szel, mert szerintük olyan fontos ez az ügy, hogy közös fellépéssel „muszáj eredményt kicsikarni a kormányból”.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja azzal egészítette ki Szabó Zsuzsa mondandóját, hogy szerinte azért is fontos a közös fellépés, mert 2014-es minimálbérhez (101 500 forint) viszonyítva számítják a mai napig a pedagógusok bérét, és 2015-től megszűnt annak biztosítéka is, hogy a pedagógusbérek megőrizzék reálértéküket.
A PSZ számításai szerint a 2021-es minimálbérrel összevetve (167 400 forint) 2015-től 2021 októberéig a kormány átlagosan 17 havi fizetést vett el minden pedagógustól. Az idei iskolakezdés alkalmából a PDSZ felmérést végzett a közoktatásban dolgozók körében a megélhetés, anyagi biztonság témaköreiben. A 2525 pedagógus bevonásával végrehajtott felmérésből jól kirajzolódik, hogy az oktatásban dolgozók jelentős része küzd valamilyen fajta anyagi nehézséggel és a pedagógusok általánosságban elégedetlenek a fizetésükkel.
Nagy Erzsébet felidézte, hogy homályos ígérgetések vannak az esetleges béremelésre nézve, de konkrét döntések nincsenek, ezért fontos, hogy követeléseiket megfogalmazzák a a kormányzat felé. Mint ismert, Novák Katalin miniszter nemrég azt mondta: életszerűtlennek tartja, hogy a minimálbérhez kössék a fizetések számítási alapját, bár a béremelést ő is szükségesnek vélte. A szeptember 29-i kormányinfón Gulyás Gergely szóban belengetett ugyan valamiféle béremelés a pedagógusok számára, konkrétumokról azonban nem árult el többet.
A közös sztrájkbizottság megalakításának fontosságát is kiemelte Nagy Erzsébet, annak létrejöttével ugyanis a kormány törvény szerint köteles tárgyalásba lépni a szakszervezetekkel.
A PSZ és a PDSZ közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezeket Szabó Zsuzsa és Nagy Erzsébet ismertette.
- A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
- Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
- Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
- A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.
Követeléseikről kedden levélben Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.
Arra kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.
Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.
A sajtótájékoztatót a Mérce élőben közvetítette, Facebook-oldalunkon lehet visszanézni:
(Mérce, MTI)
