Apró odamondásokkal színesítették a témákban és célokban tényleg egyetértő jelöltek a Komárom-Esztergom megyei 1. számú országgyűlési egyéni választókerület vitáját. Szó esett a tatai Öreg-tóról, az egészségügy javításáról, az évek óta csak megígért tatabányai vasútállomásról, de abban nem volt összhang, hogy ezeket a problémákat Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely tudja megoldani.

A sikeres 2019-es önkormányzati választások után bizakodva figyelhettük a komáromi választókerülethez tartozó Tatabányát és környékét az ellenzéki összefogást tekintve, az elmúlt pár hónap eseményei azonban megmutatták, milyen törékeny tud lenni az összefogás. Az előválasztási vitán Gurmai Zita vett részt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Párbeszéd színeiben, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Momentum támogatásával. Vele szemben Konczer Erik, a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje állt ki, aki a Jobbik és a Liberálisok támogatását is élvezi.

Konczer Erik nyitóbeszédében összefoglalt programja szinte teljesen le is fedte a vita menetét. A magát „ízig-vérig” komárominak tartó képviselő az egészségügy és a lakhatás rendezését, valamint a tatai Öreg-tó kérdésével egyre égetőbb környezetvédelmet tűzte ki célul. A harminc éve politizáló Gurmai Zita pedig a nyitóbeszédében jelezte, hogy a véleménye szerint a személyében már meg is valósult az ellenzéki összefogás a körzetben. Az ellenzéki mozgalom törékenysége azonban az elmúlt hónapban már megmutatkozott.

Törékeny összefogás Tatabányán

A 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás támogatását élvező Szűcsné Posztovics Ilona 49,2 százalékkal győzte le a fideszes Schmidt Csabát. Az Összefogás Tatabányáért 9 tagú ellenzéki frakció azonban szétszakadt most szeptember közepén, ahogy arról a 444 is beszámolt. A polgármester asszony három képviselőtársával új frakciót alapított, ezzel viszont kisebbségbe került a 18 fős testületben. A kilépés és az azt megelőző konfliktusok elmélyítették a vitát a DK és MSZP között. A szétválás és a korábbi kiszavazásos konfliktusok beárnyékolhatják a törékeny ellenzéki összefogást.

Szűcsné azzal indokolta a szakítást, hogy több képviselő is a frakció ellen szavazott, és a Fidesszel közösen elérték, hogy egy gyanúsan gazdálkodó önkormányzati cég megmeneküljön a szigorúbb ellenőrzéstől. Az előválasztáson is induló Gurmai Zita vizsgálatot kezdeményezett a tatabányai MSZP-n belül. Ahogy posztjában leírta:

„Hat ellenzéki párt együttműködésével készülünk kormányváltásra, ez nem egyszerű, de aki a Fidesszel együttműködik, az elárulja nemcsak a saját pártját, de a szövetségeseit is, és veszélyezteti a kormányváltást, ezt pedig sem helyben, sem országosan nem tűrjük el.”

A vitában természetesen ez a kérdés is előkerült, Gurmai újra kijelentette, hogy az MSZP teljes mértékben elkötelezett a polgármester asszony mellett.

„Nekünk egyetlen egy ellenfelünk van, a mi ellenfelünk a Fidesz.”

Konczer a kapcsolódó kérdéshez csak annyit fűzött hozzá, hogy a DK nem alkuszik meg a Fidesszel.

A tatai Öreg-tó sorsa

Nem meglepő módon a tatai Öreg-tó kérdése fontos szerepet kapott a vitában. A helyieket régóta mozgósítja a tó partjára tervezett nagy szálloda, melynek építéséhez szükséges módosításokat sikeresen verte át az önkormányzat. Az építkezés azonban páratlan civil összefogással találta szembe magát.

Még májusban, a koronavírus-járvány első hullámának végén jelentette be az állami pénzekkel jelentősen megtámogatott Hell-cégcsoporthoz tartozó Avalon, hogy egy 120 szobás luxusszállodát tervez építeni a város lakóinak kedvelt helyszíne, az Öreg-tó partjára. A beruházás híre jelentős ellenállást váltott ki a helyiekből: a lakosság ugyanis félti a tó környezeti értékeit, amely többek között Natura 2000 és a Ramsari egyezmény védelme alatt áll.

Gurmai abban látja a megoldást, hogy az Öreg-tó a világörökség része legyen. Ehhez már a petíció is elkészült. Konczer helyiként amellett érvelt, hogy az Öreg-tó a tatai polgároké, akiket egy ilyen hatalmas beruházás kiszoríthat a város legszebb részéről. A képviselő szerint ez a „rémálom” vár a tatai polgárokra, ha az Avalon felépül:

„Az Avalon hotel negyedik emeletéről, majd kiinteget Orbán Viktor a tavon jetkiző vejének, miközben Ráhel a Cifra-malomnál a részére elkülönített, a tópartból elkülönített részen tartja a divatbemutatót. Mert ez is a félelme a tataiaknak.”

Konczer szerint ez a rémkép él a város lakói előtt. Ha eddig nem is, a vita után biztos nem tudnak majd szabadulni ettől. Ezt elkerülve a képviselő támogatja a tavat érintő népszavazást, illetve támogatja a Nagy Tavak Koalíció javaslatait, melyekkel szerinte meg lehetne védeni a területet.

Mindkét vitázó fél elköteleződött amellett, hogy megválasztásuk esetén az Avalon-projektet semmilyen formában nem fogják támogatni. Konczer hozzátette, elég abból, hogy Magyarországon csak „koncepció szintjén legyünk zöldek”. Akkor is ki kell állni a környezetvédelem mellett, ha az ütközik a gazdasági érdekekkel. Ígérete szerint ezen fog változtatni a képviselő az új kormányzat idején.

Tisztességes, új egészségügyet

A koronavírus rámutatott az egészségügy hiányosságaira. Az orvos- és ápolóhiány olyan méreteket öltött Tatabányán, hogy másik kórházból kellett dolgozókat átvezényelni, illetve az ellátás is leállt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az új szolgálati jogrendet visszautasítva a Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán az összes közalkalmazott orvos felmondott.

A képviselőjelöltek egyetértettek abban, hogy a problémát rendszerszinten kell kezelni, elsősorban a szakorvosok és ápolók számának növelésével. Konczer szerint egyenlő hozzáférést kell biztosítani mindenkinek és az európai átlaghoz fel kell zárkóztatni az egészségügyet. Kitért emellett a szolgálati jogviszony reformjára. A DK-s képviselő érvei alapján nem elfogadható, hogy bárhova kivezényelhetőek az orvosok, a hálapénz kivezetését meg kell tartani, de kellenek mellette teljesítményösztönzők. Gurmai szerint változást csak az orvosi kamarával együttműködve lehet elérni.

Konczer Erik az egészségügy mellett az idősgondozásra is kitért. Tatabányán a képviselő elmondása szerint a fideszes önkormányzat nem törődött vele, hogy az idősek milyen körülmények között élnek. Emellett Konczer szerint problémát jelent az is, hogy az amúgy is leszakadt szegregátumok elszigetelődését tovább fokozta a korábbi vezetés. Fontos intézkedés lenne a családi pótlék megduplázása, az egyedülálló nők és a fogyatékossággal élőket nevelők támogatását pedig megháromszoroznáza.

A vasútállomás, amelyet mindig csak megígérnek

Szokás szerint az utolsó vitablokk a „Kormányváltás vagy rendszerváltás” volt. A DK képviselője elmondta, ő korszakváltást szeretne.

„Kevesebbet beszélni és sokat hallgatni. Megnézni az emberek igényét, hogy mire van szükségük.”

Ennek kapcsán felvetődött a tatabányai vasútállomás ügye is, amely már 6 éve foglalkoztatja a helyieket. amely mint lassan hat éve aktuális helyi ügy is feljött a vitán a tatabányai vasútállomás. A jelenlegi polgármester elmondása alapján a város lakói számára a legfontosabb fejlesztés a vasútállomás lenne, a jelenlegi polgármester elmondása alapján, melynek az ígéretek szerint 2019-ben kellett volna elkészülnie. Az állomás még nincs kész, az új ígéretek pedig már 2024-ről szólnak. Konczer Erik kiemelte, olyan beruházásokat kell megvalósítani, „amik az emberek számára fontosak, nem pedig olyanokat, amire éppen Mészáros Lőrincnek van kapacitása.”

Az ígéretek és a meg nem épült vasútállomás a jelenlegi országgyűlési képviselőhöz, Bencsik Jánoshoz vezetnek, akiről szintén egybehangzó véleménye volt a vitázóknak. Bencsik a komáromi választókerületben Komárom 1 választókerületben a 2018-ban az országgyűlési választáson a fideszes Bencsik János 44,43 százalékkal nyert. Konczer véleménye alapján Bencsik János nem képviselő, hanem „helytartó”, aki nem a helyi emberek, hanem Orbán Viktor érdekeit nézi.

Az apró szurkálódásokat leszámítva az előválasztási vitában nem voltak nagy véleményütköztetések. Ahogy Gurmai képviselő meg is jegyezte záróbeszédében:

 „A célban és a feladatokban egyetértünk, de az eszközökben nem mindig.”