Pénteken nők tucatjai vonultak fel nem kis bátorságról tanúbizonyságot téve az afgán fővárosban, hogy tüntessenek a munkához és az oktatáshoz való jogukért. A demonstrálók nem akarják, hogy elveszítsék mindazt, amit az elmúlt évtizedek szabadabb légkörében nyertek jogaik terén.
A Reuters beszámolója szerint az országban eddig dolgozó 250 női bíró különösen aggódik a jövőtől, már csak azért is, mert sok férfit, akit ők ítéltek börtönbüntetésre a tálibok szabadon engedtek.
A hírügynökségnek nyilatkozó egyik – azóta Európába menekült – bíró például megemlítette, hogy egy alkalommal 4-5 tálib jelent meg a házánál, őt keresve. Közülük mindegyiket ő ítélte el korábban.
A kabuli nőtüntetést egy ponton fegyveres tálibok egy csoportja feloszlatta.
Amióta Afganisztán gyakorlatilag teljes egészében a Talibán szélsőséges iszlamista szervezetének ellenőrzése alá került, szóvivők és magas rangú tisztviselők hada ígérgette folyamatosan, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait (még ha az általuk értelmezett iszlám törvények szerint is), és nem tér vissza az 1996 és 2001 közötti rezsimjük idején tapasztalt brutális elnyomás.
Ezek az ígéretek a nyugati sajtóban rendre reménykedő visszhangot nyertek. Ennek ellenére a Herat városában demonstráló nőket elbocsájtották állásaikból két hete, Kandaharban pedig a banki ügyintézők közül kergettek el fegyveresek minden nőt. A tálibok „biztonsági okokra” hivatkozva egyébként a legtöbb nőt házába parancsolta már országszerte, ami kísértetiesen hasonlít legutóbbi rezsimjük módszereire.
„Hallottuk már ezeket a magyarázatokat 1996 és 2001 között, amikor a Talibán azt mondta, hogy a lányok nem tanulhatnak és a nők nem dolgozhatnak, mert a biztonsági helyzet nem valami jó, de ha egyszer jobb lesz, visszamehetnek majd. Természetesen ez sosem jött el.”
– nyilatkozta a brit Guardian-nek a Talibán magyarázatára reagálva Heather Barr, a Human Rights Watch jogvédő szervezet nőjogi részlegének vezetője.
