Az alacsonyabb jövedelműek fizethetnek rá a legjobban a hitelmoratóriumra, a magasabb kamatokkal fölvett hiteleknél nagyobb ára lesz a szüneteltetésnek – figyelmeztet a Népszava.

Az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint májusban 1,3 millió lakossági kölcsönt – 2900 milliárd forintot – még mindig nem törlesztettek. A bankok a Népszava körkérdésére adott válaszai alapján a nyári hónapokban sem gyorsultak fel a kilépések, a Magyar Bankszövetség júliusi közleménye szerint akkor 1 millió lakossági ügyfél élt még mindig a fizetési moratóriummal.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy azok, akik a tavaly tavaszi induláskor éltek a moratórium lehetőségével, az elmúlt másfél évben végig benne is ragadtak, hiszen az ügyfelek 40-50 százaléka már akkor kilépett. Bár a moratóriumot bármikor ott lehet hagyni, és újra is lehet kérni, az ismét fizetők száma csak lassan növekszik.

Az MNB Népszavának adott válaszából kiderül, hogy tavaly év vége óta a személyi hitelekkel valamivel nagyobb számban hagyták ott a moratóriumot, mint a lakáshitelekkel: december és május között 64 ezer személyi hitelt, és 42 ezer lakáshitelt kezdtek el újra fizetni. A legnagyobb arányban – 67 százalékban –

azonban még mindig a személyi hiteleknél éltek a visszafizetés halasztásának lehetőségével az adósok, viszont pont hogy ezeknél a kölcsönöknél lesz a legmagasabb a moratórium ára.

Ráadásul a jegybanki felmérések szerint a moratóriumos ügyfelek kevesebb, mint harmada van csak tisztában a szüneteltetés következményeivel, vagyis az elnyúló futamidővel és a megnövekedett költségekkel. Ez leginkább a kormány  hibája, ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor is gazdasági csodafegyverként reklámozta az intézkedést, a kockázatokra azonban nem hívták fel kellően a lakosság figyelmét.

Minél régebbi személyi hitelről van szó azonban, annál nagyobb lehet a kamat,  2013-ban például még 25, 2017-ben viszont már „csak” 15 százalék körüli volt a személyi kölcsönök átlagos kamata. A kamat mértéke ugyanakkor nem csupán az igénylés időpontjától, hanem a felvett összeg nagyságától és az adós jövedelmétől is függ – figyelmeztet a Népszava. A személyi hitelek piacán az utóbbi időben tovább növekedtek az egyenlőtlenségek.

,,A magasabb jövedelműek egyre nagyobb hitelösszegeket vettek föl egyre olcsóbban, és ebből tovább gyarapodtak, lakást újítottak fel, vagy autót vásároltak. Az alacsonyabb keresetűek viszont kisebb hitelösszegekből próbáltak egyszerűen csak túlélni, váratlan kiadásokat fedezni – temetést, iskolakezdést fizetni -, és ezekért jóval többet fizettek.”

A bankok tehát kedvezőbb feltételekre inkább magasabb jövedelmű, nagyobb összegeket igénylő ügyfeleknek adnak adnak hitelt, ugyanis ők azok, akik kevésbé számítanak kockázatos adósoknak. Az alacsonyabb jövedelműek azonban eleve csak magasabb kamattal juthatnak személyi kölcsönhöz. A Népszava szerint előfordul, hogy a különbség a visszafizetendő összeg tekintetében akár több mint 300 ezer forint is lehet az ügyfelek között. A hitelmoratórium pedig pontosan erre a különbségre erősít rá, ugyanis a magasabb kamatokkal felvett hiteleknél a szüneteltetésnek is nagyobb ára lesz.

Az elmaradt kamatokat ugyanis később vissza kell fizetni, de mivel a moratórium után nem nőhet az eredeti havi törlesztőrészlet, a futamidő hosszabbodik meg, így sok hónapra elosztva jönnek majd ki a rémisztő számok.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, egy 2022 júniusáig tartó moratóriumnál a hitelek több mint fele esetében az eredeti futamidő még három és fél évvel tolódna ki. Az MNB számításai szerint a személyi hitellel rendelkező adósok több mint felénél 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrana meg a teljes visszafizetendő összeg, amennyiben teljesen kihasználják a 27 hónapos moratóriumot. Erre pedig minden esély megvan, ahogy az kiderült az MNB márciusi felméréséből. Az akkor moratóriumban lévő adósok 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy  addig nem kezdené el újra a törlesztést, amíg ez a lehetőség fennáll. Azóta a fizetési hajlandóság némiképp nőtt, a CIB Bank saját ügyfelei között végzett felmérése szerint legalábbis a még moratóriumban lévő adósok 63 százaléka szeptember után már ismét törlesztene.

Áprilisban a moratórium első kárvallotjai már jelezték az óriási bajokat.
Egy kisgyermekes nő arról számolt be a Blikknek, hogy igénybe vették az elvileg a koronavírus miatti gazdasági nehézségek enyhítésére kínált hitelmoratóriumot, azonban lakástakarék-pénztári megtakarításuk bánta a moratórium hónapjait. A gyűjtögetett pénzből csökkentették volna a hitel összegét, ám az a beforgatással eltűnt, a hitel viszont maradt.