Az Idetartozunk Egyesület szervezésében idén is megemlékezéseket tartottak a fővárosban a roma holokauszt, a porajmos nemzetközi emléknapján. A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás Nehru-parti emlékművét megkoszorúzták hétfőn, az eseményen pedig beszédet mondott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is.
Baranyi Krisztina beszédében azt emelte ki, hogy a roma holokauszt témája Magyarországon „agyon van hallgatva”. Ennek szerinte nemcsak az az oka, hogy a roma elleni népirtásnak alig maradtak a koncentrációs táborokat megjárt túlélői, hanem az állam évtizedeken és politikai rendszereken átívelő szándéka is. Mint Baranyi felidézte, a roma holokausztot övező kollektív hallgatást méltó megemlékezések és méltatlan hazugságok váltották fel. Utóbbira példaként a Szabadság téri, történelemhamisító német megszállási emlékművet hozta fel. Szerinte a mai magyar állam már nem feledkezik meg az áldozatokról, de „elsunnyogja” a korabeli többségi magyar társadalom felelősségét.
Willy Brandt egykori NSZK-kancellár a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékműve előtti térdelésére utalva Baranyi azt mondta: mivel a magyar állam azóta sem ismerte el a népirtásban vállalt felelősségét, a magyar miniszterelnöknek „itt kéne térdelnie”, de mi sem áll távolabb a kormánytól.
A térdelés – folytatta Baranyi – nem egyszerű múltba révedés, hanem a ma élők számára is fontos gesztus lenne. „Akik ma bőrszínűk, vallásuk vagy szexuális orientációjuk alapján alapján ítélnek meg másokat, semmit sem tanultak a múltból. Bármit is állítanak magukról, a náci ideológia lényegével azonosulnak” – mondta.
„Akik ma hangosan cigányoznak, buziznak, zsidóznak, azért tűnnek nácinak, mert nácik.”
A kormány politikáját – utalva az újabb és újabb uszító propaganda-hadjáratokra – „rémesen képmutatónak”, „végtelenül kártékonynak” és „életveszélyesnek” nevezte, amely képes életeket tönkretenni, és benne van a nemzeti tragédia kockázata.
Az elődeink által elkövetett vétkekért való felelősség vállalásának fontosságára – az önfelmentés és az áldozati szerep helyett – hívta fel a figyelmet Kerpel-Fronius Gábor is.
Mint mondta, nem lehet a múltból csak a jó dolgokat „kiszemezni”: nem lehet egyfajta nemzeti büszkeség jegyében a jót túl hajszolva emlegetni, és ugyanakkor eltagadni a nemzeti múlt árnyoldalait, és eltagadni az elkövetett bűnöket.
„Nem lehet csak a klebelsbergi oktatási reformra, a bethleni konszolidációra emlékezni, Nobel-díjasokat és olimpiai bajnokokat emlegetni, és ugyanakkor elhallgatni a zsidó- és cigányellenes törvényeket, a jogfosztást, üldöztetést és gyilkosságot”
– fejtette ki.
A főpolgármester-helyettes elmondta, ő maga olyan emlékezeti kultúráról álmodik, amely megpróbál tudomást venni róla, hogy egy történeti folyamat „több szempontból élhető meg és mondható el, amely kísérletet tesz arra, hogy ezeket a nézőpontokat egyidejűleg létezőként ismerje el”. Szerinte csak így tehetünk lépéseket afelé, hogy a jelenben is elfogadjuk és megértsük egymást.
Azt is megemlítette, hogy kiemelten fontos lenne, hogy legalább a porajmos alapvető tényei megjelenjenek a közoktatásunkban. „Ma Magyarországon ha egy diák elvégzi a középiskolát, jó eséllyel hall a zsidó üldözésekről, a málenkij robotról, talán a svábok kitelepítéséről és a szlovák lakosságcseréről. Viszont alig hall a Csillagerődről, a koncentrációs táborokban meggyilkolt romákról, vagy éppen a kényszersterilizált roma asszonyokról, vagy a rajtuk folytatott szörnyű emberkísérletekről” – mondta.
A beszédeket a Mérce élőben közvetítette, Facebook-oldalunkon visszanézhetők:
Hétfőn nemcsak a Ferencvárosban, hanem a VIII. kerületben is megemlékezésre került sor: a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat II. János Pál pápa téri épülete előtt Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke és Csóka János, a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke avatott emléktáblát a 2008-2009-es rasszista sorozatgyilkosságok emlékére.
Délben a belvárosi Egyetem téren interaktív kiállítás nyílt a roma holokausztról.
