A Bild am Sonntag-nak nyilatkozva jelentette ki Horst Seehofer (CSU) német szövetségi belügyminiszter, hogy a szokásos rendben zajlanak tovább a visszatoloncolások Németországból Afganisztánba, annak ellenére, hogy a közel-keleti országban jelenleg súlyos harcok folynak, és a szélsőséges iszlamista Talibán csapatai jelentős területeket foglaltak el.

„Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk Afganisztánnal, hogy folytathassuk a bűnözők deportálását oda.”

– mondta Seehofer.

A belügyminiszter arra is kitért, hogy keresik a módját az önkéntes visszatérések elősegítésére.

A legnagyobb német bevándorlási szervezet, a Pro Asyl ugyanakkor jelezte, hogy nem csak bűnözőket deportál a német állam, de a társadalomba jól beilleszkedett menekülteket is.

Az ellenzéki Zöldek (Grüne) több prominense – figyelembe véve a gyorsan romló afganisztáni helyzetet – szintén felszólalt a jelenlegi deportációs politika folytatása ellen.

Robert Habeck, a Zöldek társelnöke azzal vádolta a szövetségi kormányt, hogy úgy tesz, mintha semmi sem történne Afganisztánban. Habeck szerint a külügy intézkedéseit felül kellene vizsgálni, és a deportálásokat felfüggeszteni.

Szintén a Zöldek képviseletében nyilatkozott az AFP hírügynökségnek Margarete Bause, a párt emberi jogi szóvivője. Bause „botrányosnak” nevezte a kormány kitoloncolási politikáját, és kritizálta a kormányt az afganisztáni helyzet figyelmen kívül hagyása miatt.

Vasárnapra három afgán nagyváros is a tálib csapatok ostroma alatt áll, miután a szélsőséges iszlamisták az utolsó amerikai csapatok májusi távozása óta az ország területének több mint felét ellenőrzésük alá vonták gyors hadműveletekkel.

Jelenleg olyan fontos csomópontként is funkcionáló városok környékén zajlanak komoly összecsapások, mint a dél Kandahar és Laskar Gah, vagy a nyugati Herat. Az afgán fegyveres erők szóvivője, Adzsmal Omar Sinwari tábornok vasárnap jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy a három tartomány jelenleg kritikus biztonsági fenyegetettséggel néz szembe.

Az országban működő segélyszervezetek arra is figyelmeztettek, hogy bármelyik nagyobb város eleste tovább súlyosbítaná a már meglévő humanitárius válsághelyzetet, amelynek során már így is rengeteg ember kényszerült elmenekülni otthonából.

Az ENSZ jelentése szerint január óta mintegy 300 ezer afgánnak kellett elhagynia otthonát.

Horst Seehofer szélsőjobboldali menekültellenes politikai nézetei régóta közismertek Németországban. A belügyminiszter pártja, a CDU-val szövetséges Keresztényszociális Unió (CSU) 2018-ban elvesztette többségét a bajorországi választásokon, miután teljes kampányát a menekültellenességre építette fel. Emlékezetes pontja volt az akkori kampánynak, amikor Seehofer megpróbált még a létezőnél is keményvonalasabb menekültpolitikát kicsikarni Angela Merkel kancellárból, ám végül kudarcot vallott, és be kellett érnie néhány kisebb engedménnyel.

Ugyanezen kampány során meglehetősen ízléstelenül tréfálkozott azzal is, hogy éppen az ő 69. születésnapján toloncoltak vissza Afganisztánba 69 embert, ami az akkori legmagasabb egy nap alatti szám volt. Az egyik közülük deportálása után pár nappal meghalt.

(Deutsche Welle; BBC; The Guardian)