Előbb kilakoltatással, legutóbb pedig több havi, hirtelen a többszörösére emelt bérleti díj és kaució behajtásával fenyegette meg az egykori Lovi, ma Kincsem Park dolgozóinak vállalati bérlakásaiban élő családokat az ingatlan új tulajdonosa.
Mintegy 20 családot, a kőbányai lóversenypálya mögött található, „szürke házként” is ismert társasház lakóit szólította fel május végén a lakások újdonsült bérbeadója, a Kincsem Corner Zrt., hogy hagyják el lakásaikat, különben június 30-ával leszereltetik a zárakat, ingóságaikat pedig kipakolják az utcára.
Mindezt arra hivatkozva helyezte kilátásba a bérbeadó, hogy a márciustól többszörösére emelt lakbéreket több lakó nem volt hajlandó befizetni. A lakók ugyanakkor a korábbi, alacsonyabb összeget továbbra is fizetik, a lakbérek összegének módosítását azonban jogtalannak tartják. Az ügyről májusban a HVG írt részletes cikket, azóta pedig az RTL Híradó két adása is foglalkozott a „Lovi-házzal”.
Június 30-án végül a fenyegetések ellenére senki nem jött zárat cserélni az Albertirsai úton található társasházban. A lakók elmondása szerint csupán aznap késő délután jelent meg a háznál a Kincsem Corner képviselője, hogy egy olyan nyilatkozatot írasson alá a lakókkal, amely arról szól, hogy megtagadják a kiköltözést. Miután azonban a lakók nem engedték őt be a házba, hamar eltűnt – mondta el a Mércének Stemler Diána kőbányai önkormányzati képviselő, aki a lakók hívására maga is a helyszínre érkezett, miután jelezték neki a hívatlan vendég érkezését.
Július elején aztán újabb levelet kaptak a lakók, amiről szintén beszámolt egy riportban az RTL, ekkor már több százezer forintra rúgó lakáshasználati díj behajtásával fenyegették meg őket. A kézzel címzett borítékokban kézbesített, levelekben közölték velük, hogy június 30-ával szerződéseiket felbontották, és jogcím nélküli lakáshasználónak minősítették őket a tartozásaik miatt. Ezeket az információkat a Mércének is megerősítették a lakókat támogató civilek, valamint Stemler Diána is. Úgy tudjuk, van olyan lakó, akitől az eddigi bérleti díj háromszorosát és még kéthavi kötbért, összesen több mint 300 ezer forintot követeltek.
A társasháztól tavaly decemberben vált meg a magyar állam tulajdonában álló Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.: az ingatlant úgy árverezték el, hogy az aukcióról a lakók egyáltalán nem értesültek. A Lovi egykori dolgozói – akiknek ma már nincs munkaviszonyuk annak jogutódjával -, illetve családtagjaik ugyanakkor tavaly augusztusban kaptak egy informális megkeresést azzal kapcsolatban a Kincsem Park részéről, hogy szeretnék-e megvásárolni az ingatlanjaikat.
Hiába válaszolt azonban igennel a lakók döntő többsége, végül, ha tudtak volna az árverésről, akkor sem lett volna elővásárlási joguk. Később aztán az egyik lakótól, egy pizzafutártól tudták meg, hogy eladó az ingatlan, akinek munka közben egy vevő szólt erről.
A ház végül 252 millió forint ellenében az Archiprojekt Zrt. nevű cégnél landolt, amely aztán a lakóknak küldött levelek alapján februártól a bérbeadói jogot átadta a 2021-ben alapított Kincsem Corner Zrt.-nek.
A nyugdíjból lehetetlen kigazdálkodni az új lakbért
A lakókkal a tulajdonosváltás után nem kötöttek új szerződéseket, így ők mindössze egy tájékoztató levelet kaptak arról 2021 januárjában, hogy elárverezték az ingatlant.
Az igazi hidegzuhany ezután jött: az új bérbeadó márciustól brutálisan megemelte a bérleti díjakat. Mivel a lakók szerződései nem egységesek, így eltérő mértékűek az emelések is, de a lakók arról számoltak be a nekik segítséget nyújtó érdekvédőknek, hogy
van olyan bérlő, akinek 50 ezerről 100 ezer forintra vitték fel a bérleti díját, illetve olyan is, aki korábban a 41 négyzetméteres lakásért havi 31 ezer forintot fizetett, most pedig 90 ezret követelnek tőle. Az új bérbeadó ráadásul összesen több százezer forintra rúgó kauciót is kért a lakóktól.
Habár ezek a bérleti díjak önmagukban nem számítanak magasnak a hazai bérleti piacon, ilyen mértékben – és ilyen hirtelen – megemelt bérleti díjakat számon kérni a lakókon már csak azért is méltánytalan, mert a lóversenypálya mögött található ház lakói között sokan vannak olyan nyugdíjasok, akiknek most éppen azért alacsony a nyugdíjuk, mert évtizedekkel ezelőtt kedvező feltételekkel kapták meg a vállalati bérlakások valamelyikét.
Ha például valaki annak idején aláírt tíz évre a Magyar Lóverseny Vállalatnál (a Kincsem Nemzeti Kft. jogelődjénél) akkor a kapott lakásért cserébe azt vállalta, hogy ezzel egyidejűleg szerényebb fizetést vihet haza. Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó, a házban lakó egyik asszonynak – aki maga 14 évig, elhunyt férje pedig több mint 50 évig dolgozott a lóversenypályán – most 100 ezer forintos nyugdíj mellett kellene kifizetnie a 90 ezerre emelt lakbért. Az ötvenes években épített házba a Lovi dolgozói és családtagjai költöztek, ma is javarészt lovászok, szakmunkások vagy hozzátartozóik laknak itt, akik többsége idős ember, de 13 gyermek is lakik az épületben.
Mindeközben ráadásul úgy emelt lakbért a tulajdonos, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, áll a szennyvíz a pincében, omlik a vakolat. Az elmúlt évtizedekben az állam nem, csak a lakók költöttek a házra, amelyből most ki akarják lakoltatni őket.
Az állam felelősségét firtatta az ügyről szóló részletes cikkében a HVG is: a lap megkeresésére a házat eladó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt közölte, hogy a házat „profiltisztítás” miatt bocsátották licitre. Azért, hogy megváljanak „azon vagyonelemektől, amelyeknek állami tulajdonban tartása sem vagyonpolitikai, sem költséghatékony szempontból nem indokolt”.
Arra, hogy a lakókat miért nem értesítették az árverésről, az MNV válasza az, hogy „a hasonló árverésekre használt, 2015-ben létrehozott elektronikus aukciós rendszer nyilvános és átlátható online felület, bárki által elérhető”.
A bérbeadó nem lakoltathat ki önhatalmúlag
A teljesíthetetlen követelések arról tanúskodnak, hogy az új tulajdonos mindent elkövet azért, hogy a 40-50 éve ott élők kénytelenek legyenek kiköltözni – erről a lakóknak segítséget nyújtó A Város Mindenkié (AVM) lakhatási érdekvédő csoport tagja, Faragó Renáta beszélt a Mércének. Az AVM aktivistája szerint a bérbeadó azért próbál meg mindenfajta megfélemlítő eszközt bevetni annak érdekében, hogy a lakók önként kiköltözzenek, mert ha egy lakáskiürítési pert kellene indítania, azt nem biztos, hogy megnyerné a lakókkal szemben, de ha mégis, akkor is valószínűleg évekig elhúzódna az eljárás.
Miután a bérleti szerződések nem egységesek, nem egyértelmű egyelőre az sem, hogy az egyes lakók esetében milyen feltételeket módosított egyoldalúan, de jogszerűen az új bérbeadó. A lakók bíróságon támadhatják meg a bérleti díj emeléseket, és a bíróság mondhatja azt ki, hogy jogszerű mértékben emelt-e lakbért a bérbeadó, így az AVM abban nem tud állást foglalni, hogy a tulajdonosváltást követő lakbéremelések szembemennek-e a törvénnyel, és ennek következtében a szerződések felmondása jogszerűen történt vagy sem.
Van, amit azonban az AVM szerint is biztosan jogszerűtlenül tesz a tulajdonos: ez pedig a lakók kilakoltatással való fenyegetése. A kiküldött felszólító levelek tartalma ugyanis az érdekvédők szerint szembemegy a lakástörvénnyel, mivel többek között az a fenyegetés is szerepel benne, hogy ha a lakó nem költözik ki a megadott időpontig önként a lakásból, akkor a bérbeadónak joga van az ingóságokat a lakásból kiüríteni és elszállítani, illetve zárat cserélni annak érdekében, hogy az érintettek ne tudjanak bejutni a saját otthonaikba.
„Hiába van bent akár szó szerint ez egyes szerződésekben, a törvények erre szerencsére nem adnak lehetőséget, és azok mind magasabb rendűek, mint a felek által aláírt lakásbérleti szerződések”,
magyarázta Faragó Renáta.
A felszólító levelekkel kapcsolatban megkerestük a lakók bérleti szerződéseit vizsgáló Utcajogász Egyesületet, akik kérdésünkre azt válaszolták: az önmagában nem lenne jogszerűtlen, hogy a bérbeadó a lakók önkéntes teljesítésében bízva felszólítja a lakókat a lakások elhagyására.
Hozzátették azonban:
határozatlan idejű szerződések esetén jogszerűen csak jogi eljárásban kényszeríthetők kiköltözésre a lakók, ilyen azonban egyáltalán nem indult ellenük.
Ám ha indulna is ilyen, akkor is vitatható lenne az eljárás során, hogy jogszerű volt-e a bérleti szerződéseik felmondása, amit jelen ügyben arra hivatkozva tett meg a bérbeadó, hogy a lakók nem fizetnek bérleti díjat – miközben a tulajdonosváltás előtti lakbért minden lakó továbbra is maradéktalanul fizeti.
A Mérce információi szerint egy lakó éppen ezért rendőrségi feljelentést is tett az egyik fenyegető levéllel kapcsolatban, valamint egy birtokvédelmi eljárást is elindított a kerületi jegyzőnél. Magukkal a szerződésekkel kapcsolatban az Utcajogász is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mivel azok nem egységesek, nem egyértelmű, illetve eltérő lehet, hogy a lakbérek emelésére milyen mértékben és milyen feltételekkel kerülhetett sor jogszerűen.
Az ügyben megkerestük a bérbeadó Kincsem Corner Zrt.-t is. A cég szerint minden lakóval az egyes bérleti szerződésekben foglaltaknak megfelelően jártak el. Arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta a lakók által fizetendő bérleti díjak megemelését, a bérbeadó a „gazdasági realitásokra” hivatkozva felelt: a cég szerint a korábban fizetett bérleti díj a ház működésének fenntartására sem elegendő, és lévén, hogy az új tulajdonos nem nonprofit szervezet, a korábbi helyzet „fenntarthatatlan”.
A bérbeadó „értelmezhetetlennek” tartja a lakók azon hivatkozását, hogy ezek szolgálati lakások volnának, mert szerinte ez nem szerepel a bérleti szerződésekben, és azok a lakók, akikkel a vitás helyzetek fennállnak, a Kincsem Corner szerint a ház eladójának sem dolgozói.
A Kincsem Corner azt is megerősítette, hogy munkatársuk június 30-án a lakások elhagyásának megtagadásáról szóló nyilatkozatot próbált meg aláíratni a lakókkal. Szerintük ez azokban az esetekben történt, ahol a lakók a szerződések felmondása ellenére sem hagyták el a lakásokat. Hozzátették: a továbbiakban a szerződés szerinti kötbért fogják követelni, és „törvényes úton behajtani”.
