A Budapest határán fekvő Gyált is elérte a beruházási láz: a városban a kiserdő területére telepítene a fideszes önkormányzat egy olyan idősek otthonát, melynek magas árai a helyi idősek számára megfizethetetlenek lennének.

Az épületet eredetileg Gyál régi rendőrségének helyére tervezték, azonban az önkormányzat végül az Erdősor utcánál található, 1993-ban természetvédelmi területté nyilvánított kiserdő területét nevezte ki a beruházás helyszínének. ’93-ban a terület még 12 hektárból állt, amiből ma már csupán 3.3 hektár maradt, és amiből a jelenlegi önkormányzat további 1 hektárt tüntetne el.

A polgármester, Pápai Mihály tavaly szeptemberben a veszélyhelyzettel járó rendeleti jogánál fogva, önkényesen határozott arról, hogy a beruházást érintő természetvédelmi területet „kiemelt fejlesztési területté” nyilvánítja és „környezeti hatásvizsgálat szükségességét nem tartja szükségesnek”.

A polgármester egy másik ilyen ügyét már jogerősen visszaélésnek minősítette a bíróság: szintén a veszélyhelyzet alatt 4 millió 200 ezer forinttal jutalmazta meg saját magát a félmillió forintos fizetésén felül, amit a Pest Megyei Kormányhivatal jogsértőnek talált, ezért a polgármesternek vissza kellett fizetnie az önjutalmát.

A szocialisták szerint drága lenne az idősek otthona

Mivel a ’93-as természetvédelmi rendelet és a polgármester 2020-as beruházási rendelete homlokegyenest ellentmond egymásnak, egy helyi lakos, Kovács Sára a Pest Megyei Kormányhivatal erdészeti hatóságához fordult. A hivatal válaszlevelében arról tájékoztatta őt, hogy az ügyben a hivatal jelenleg nem folytat eljárást, és az érintett területen „az erdőtervi előírás nem ad lehetőséget jelenleg tarvágásra”. Hogy pontosan mit ért az erdészeti hatóság azon, hogy a „tarvágás” jelenleg nem megengedett, nem világos, az viszont ebből a levélből is kitűnik, hogy a természetvédelmi terület fejlesztési területté nyilvánítása jogilag legalábbis ellentmondásos. 

Végh Tibor, az MSZP önkormányzati képviselője kérdésünkre elmondta, hogy „életben van még a jogszabály, ami védetté nyilvánította a kiserdőt”, tehát a jegyző ez alapján nem terjeszthetett volna be olyan dokumentumot, ami tanulmánytervet készít a beruházásról.

A képviselő viszont nem látja olyan borúsnak sem a helyzetet, mint a civilek: szerinte döntés még nem született az ügyben, csak egy tanulmányterv, ami két rossz változatot vázolt fel, amelyek közül a kiserdőbe tervezett beruházás volt a kisebbik rossz, mert a másik félmilliárddal drágább lett volna. Ebben a bizonyos tanulmánytervben is az szerepelt, hogy nehezen megtérülő beruházásról van szó, ezért a képviselő szerint nem szabadna Gyálnak egyedül állnia a beruházás költségeit. A képviselő támogatja, hogy legyen idősek otthona Gyálon, feltéve, hogy alacsonyak lesznek az ellátási árak. Ami a környezetvédelmet illeti, Végh Tibor nem osztja a civilek véleményét: szerinte a kivágott fák helyére újat telepítenének és amúgy is elhanyagolt parkról van szó, a félelmei inkább arra vonatkoznak, hogy „ez csak a haveroknak üzlet, Gyálnak meg nem”.

Sok helyi szerint az erdőpusztítás önmagában is probléma

A gyáliak június 24-én sorfalt álltak az önkormányzat előtt, hogy így tiltakozzanak az erdőpusztítás ellen. A tiltakozás alatt a képviselő-testületi ülésen az önkormányzat 8 igen és 3 nem szavazattal arról határozott, hogy az önkormányzat kérjen fel egy ügyvédet a beszerzési eljárás lebonyolítására. Az ülésen civilek is szót kaptak – a helyi Eleven Gyál civil szervezet arról számolt be, hogy egy kiserdő közelében élő helyi lakos kérte az önkormányzatot, ne építsék be a területet. Az önkormányzat és több ellenzéki képviselő is úgy vélte viszont, hogy a beruházással megújulna az elhagyatott park, ahol egyébként is régi akácfák állnak, amely egy invazív faj. Az Eleven Gyál véleménye azonban az, hogy egy egybefüggő város belterületén fekvő erdő önmagában érték és az önkormányzat által felajánlott fapótlás külterületen nem pótolná a belterületi kiserdőt. A terület értékességét bizonyítandó közösségi finanszírozásból az Eleven Gyál fel is kért több szakértőt, hogy készítsenek tanulmányt a park ökoszisztémájáról. A civil szervezet szerint az önkormányzat egyébként is felújíthatná a kiserdőt anélkül, hogy beépítené azt.

Egy a szintén Gyál honlapjáról letölthető dokumentum arra utal, hogy az épülő idősek otthona a helyieknek és átlagos nyugdíjasoknak többnyire megfizethetetlen gondoskodást fog biztosítani. Tartós lakhatás és demens ellátás esetén a javasolt belépési hozzájárulás 8 millió forint lenne.

A kiserdőért tiltakozó Eleven Gyál szervezet azóta vendégkönyvet helyezett ki a természetvédelmi területre, hogy az arra járók megüzenhessék az önkormányzatnak, luxus idősek otthona helyett inkább erdőt szeretnének. Kerestük az önkormányzatot is telefonon és e-mailen, megkeresésünkre egyelőre nem válaszoltak.