Május 17-én elindult a budapesti részvételi költségvetés keretein belül befutott városfejlesztési ötletekről a szavazás, amiben minden fővárosi lakos részt vehet egészen június 30-ig. A fejlesztési ötletek budapesti polgároktól származnak, a költségvetési keretük 5 és 250 millió forint között mozog, és gyalogos átkelőhelyek biztonságosabbá tételétől ingyenes sportolási lehetőségek biztosításán át komplex lakhatási lehetőségek megteremtéséig kifejezetten színes palettából lehet válogatni.

A Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat ígéretei között a kezdetektől szerepelt a részvételi költségvetés bevezetése, erre már a 2020-as költségvetésben elkülönítettek 1 milliárd forintot, azonban a program csak mostanra tudott megvalósulni. A részvételi költségvetés lényege, hogy az arra szánt összegről a budapestiek dönthetnek. Ennek alapvetően

az a célja, hogy minél több városlakót be lehessen vonni a döntéshozatalba, és ezáltal olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek nem feltétlenül kerülnének a döntéshozók látóterébe, vagy alacsonyabb prioritást élveznének.

Emellett a folyamatban résztvevők is sokat tanulnak arról, hogy hogyan is működik egy város: például megtudhatják, hogy milyen költségei vannak egy faültetésnek, hogy milyenek a közművek az utcák alatt, és mi a fővárosi és állami tulajdonú területek közt a különbség.

A most szavazásra bocsátott ötleteket 2020. december 31-ig lehetett beküldeni a Gondoskodó, Zöld, illetve Egész Budapest kategóriákban. A határidőig 687 ötlet érkezett be, ezek közül azonban sok nem jutott el odáig, hogy szavazni lehessen rájuk, vagy azért, mert egyértelműen nem komoly javaslatok voltak, hanem Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes kifejezésével élve  „trollkodásnak” minősültek, vagy meghaladták a maximális költségvetési keretet, nem a főváros hatáskörébe tartoztak, vagy már egy másik ötlet lefedte a bennük foglalt célokat.

Az érdemi felvetéseket tartalmazó ötleteket a Főpolgármesteri Hivatal az érintett kerületek releváns szakosztályaival együtt tárgyalta meg, ezt a közös munkát a szavazást megnyitó sajtótájékoztatón Kerpel-Fronius Gábor nagyon pozitívan értékelte. A főpolgármester-helyettes szerint a válogatás nagyon más munkát igényelt a normál hivatali működéshez képest, például azért, mert nem hivatali nyelven megfogalmazott szövegekről volt szó, amiből értelmezési nehézségek is fakadtak. Kerpel-Fronius nagyon büszke arra, hogy „ez flottul ment”.

A Hivatal válogatása után egy 140 ötletet tartalmazó lista került a részvételi költségvetés tanácsa elé, amely egy 44 fős, kor, nem és foglalkozás szerint reprezentatív mintából sorsolással kiválasztott, valamint sérülékeny csoportokból külön meghívott budapestiekből összeválogatott csoport volt. A tanácsnak javaslattételi funkciója volt elsősorban, de

a Városházának az volt a célja, hogy a költségvetés kialakítása egyenrangú együttműködés legyen a döntéshozók és a budapesti polgárok között.

A tanács egy teljes hétvégén keresztül vitázott az ötletekről, ennek a folyamatnak a végén született az a lista, amelyen a jelenleg megszavazható 53 ötlet szerepelt. Nagyon hosszú fejlesztési folyamaton mentek keresztül tehát ezek az ötletek, a megvalósíthatóságuk többszörösen tesztelve lett.

A szavazáshoz az otlet.budapest.hu oldalon kell regisztrálni (ehhez egy email cím és egy jelszó szükséges), mindhárom, tehát a Zöld (környezetvédelmi javaslatok), Gondoskodó (közösségi javaslatok) és Egész Budapest (legalább 3 kerületet érintő javaslatok) kategóriában le lehet adni egy-egy szavazatot. Az egyes kategóriákban legtöbb szavazatot kapó ötletek lesznek a későbbiekben megvalósítva, a győztesek száma nincs meghatározva, ez a becsült ráfordítás összegétől függ. Az van csak előre meghatározva, hogy a Gondoskodó és a Zöld kategóriákban legfeljebb 50 millió forintba kerülhet egy-egy projekt, az Egész Budapest kategóriában pedig legfeljebb 250 millióba. Az egymilliárdos keretösszeg fényében tehát akár az is előfordulhatna, hogy 500 darab félmillió forintos projektet valósítanak meg – ez persze reálisan nem fog megtörténni.

A fejlesztési ötletek valóban széles spektrumot fednek le egészen speciális helyi igényektől kezdve átfogó, sokak életét befolyásoló beruházási javaslatokig. A Gondoskodó Budapest kategóriában például szerepel olyasmi, amiért A Város Mindenkié civil szervezet évek óta küzd, mégpedig a több közvécé létesítése a főváros területén. A „Példamutató közvécék Budapesten” címmel ellátott javaslat leírása szerint azért van szükség „példamutató, a meglévőknél magasabb komfortot és újszerű vizuális minőséget kínáló nyilvános illemhelyek” létesítésére, mert „a közvécék száma rendkívül lecsökkent Budapesten, egyes WC-k állapota kifogásolható. A szolgáltatás sokak számára fontos, de a létesítmények jobb kihasználtsága érdekében szükség van újszerű megoldásokkal a nyilvános illemhelyekkel kapcsolatos rossz tapasztalatok, előítéletek felülírására is.”

Az AVM elsősorban a hajléktalan emberek érdekeit képviseli a nyilvános illemhelyek számának növeléséért folytatott kampányában, akik gyakran az utcán kénytelenek elvégezni szükségüket, ám emiatt köztisztasági szabálysértés címén megbírságolják őket, de a kisgyermekes szülők, a mozgáskorlátozott és idős emberek, az inkontinenciával élők, a közterületen dolgozó munkások, valamint az átlagosnál szennyezettebb negyedek lakói ilyen irányú igényére is felhívja a figyelmet. Az sajnos nem derül ki a részvételi költségvetés honlapjáról, hogy a vonatkozó javaslatban pontosan hány közvécé létrehozásáról lenne szó, illetve milyen helyszíneken – a részletek hiánya egyébként az összes javaslatnál fennáll, ami biztos, hogy nehézkesebbé teheti sokak számára a döntést a szavazáskor. A becsült ráfordítás a közvécé-javaslatnál 50 millió forint.

Szintén a Gondoskodó Budapest kategóriában van az „Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek” című javaslat, amelynek keretén belül fővárosi vagy kerületi tulajdonú, üresen álló lakások vagy lakhatásra használható ingatlanokat újítanának fel civil szervezeti segítséggel és az érintettek önkéntes munkájával, majd a kialakított lakásokat, lakóegységeket rászorulók számára adnák bérbe. A becsült ráfordítás összege ennél a projektnél is 50 millió forint.

Ugyanígy 50 milliós keretet becsültek a Zöld Budapest kategóriában „közösségi kertek és komposztáló létrehozására”, amely olyan kertek kialakítását célozza, ahol a helyiek lehetőséget kapnak saját parcellák gondozására, közösségi programokra és közösségi komposztálásra és az ezzel kapcsolatos edukációra. Ugyanebben a kategóriában a „több ivókutat a városba” forgalmasabb városi csomópontokra, parkokba telepítene ivókutakat, melyekből az emberek ingyenesen fogyaszthatnak ivóvizet. Az 50 milliós keretből nagyjából 25 ivókút telepítése lehetséges. A Zöld kategóriában több javaslat is a város zöldítését, fásítását célozza, például az egyik városi erdőket (nem használt, például rozsdaövezeti telkeken faültetés), egy másik pedig zsebparkokat hozna létre.

A Gondoskodó kategóriában említett lakhatási fejlesztéshez hasonlót találunk az Egész Budapest kategóriában is „Megfizethető lakhatási lehetőség teremtése” címen. Ez fővárosi ingatlanok felújítását és bérbeadását javasolja non-profit alapon, megvalósító-közvetítő szervezetek bevonásával. Ezt elvileg 75 millió forintból meg lehetne valósítani. Szintén az Egész Budapest kategóriában találunk  ráktúlélők és idősek számára létrehozott, megelőzést, sportot és egészséges életmódot népszerűsítő központ létesítéséről szóló javaslatot, ez 250 millió forintba kerülne. De van személyes krízisbe került embereknek – például állami gondozásból kikerülő fiataloknak, hajléktalan embereknek, lakásukból kilakoltatottaknak, szenvedélybetegségükből kijönni szándékozóknak – szánt rehabilitációs otthon megteremtésére vonatkozó javaslat is, ez is 250 millióért.

Az említett nagyobb lélegzetvételű projekteken kívül van számos kisebb léptékű, de figyelemreméltó fejlesztési javaslat is, érdemes az összeset átnézni, mielőtt döntést hozunk. Kerpel-Fronius Gábor szerint a győztes kisebb projektek megvalósítása már ebben az évben megkezdődhet, azonban figyelmeztetett mindenkit arra, hogy a többség átfutási ideje hosszú lesz.

Onnantól kezdve viszont, hogy a budapestiek megszavazták ezeket a fejlesztéseket, a fővárosi közgyűlés nem dönthet arról, hogy mégse valósítja meg őket.

A főpolgármester-helyettes szerint annak örülnének, ha minél többen szavaznának a kedvenc projektjeikre, ezért a főváros minden felületén reklámozni fogják a lehetőséget. Kerpel-Fronius szerint egy-két év kell még, hogy bejáratódjon ez a folyamat, olyan dolog, aminek „rá kell kapni az ízére”. Az önkormányzat minden évben értékelni fogja, hogy mennyire sikeres, mit csináltak jól vagy rosszul, de mindenképp szeretnék folytatni a következő években.

A mostani ötletekről július elején lesz eredményhirdetés, a szavazás folyamatáról itt érhető el több információ.