Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) egy tavaly májusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban, mely megfosztotta a kulturális dolgozókat közalkalmazotti státuszuktól.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatigénylő dokumentumból kiderül, több mint 800-an nem írták alá a munkáltató közalkalmazotti jogviszony utáni továbbfoglalkoztatási ajánlatát.

A képviselő arra volt kíváncsi, hogy 2020-ban, a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát megszüntető törvény hatályba lépését követően a kulturális intézményekben hányan fogadták el a munkáltató új ajánlatát, illetve hány munkavállaló döntött a felmondás mellett. Az EMMI szerint az említett időszakban 12644 fő döntött az ajánlat elfogadása mellett, valamint 871-en utasították vissza azt. A minisztérium közölte, a munkáltatói felmondásokra vonatkozó adatokkal nem rendelkezik. A Mérce megkereste Ungár Pétert, mint az adatigénylési kérelem benyújtóját, aki a következőképpen kommentálta az EMMI válaszát:

,,Első hallásra talán kevésnek tűnhet a 800 fölötti felmondottak száma, de alapvetően a kulturális dolgozók több mint 6%-ról beszélünk, akik elvesztették állásukat, mert nem akartak a közalkalmazotti státuszból kikerülni.

Ez a százalék pontosan ugyan annyi, amennyit béremelésnek hívva a kormány nyújtott a kulturális dolgozóknak, hogy belemenjenek az alkuba. Ez egyébként egy rendkívül alacsony összeg, főleg ahhoz képest, hogy a dolgozók nagy többsége a garantált bérminimumot keresi. „

Itt a politikus arra utalt, hogy az új rendszer bevezetésével párhuzamosan az EMMI egy 6 százalékos béremelést is bejelentett a művészeti szervezetek, közművelődési intézmények és közgyűjtemények dolgozói számára, mind az állami, mind az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak esetén.

Ungár sikertelennek ítéli meg az átállást. Kihangsúlyozta, hogy a kulturális dolgozók nagy többsége nem akarta elveszíteni közalkalmazotti státuszát, de most ,,több mint 800 ember veszítette el a munkáját, mert a fejük fölött döntött a hatalom” mondta.

A kormánypárt minősített többsége még 2020 májusában fogadta el azt a törvényt, amelynek következményeképp  a kulturális dolgozók elvesztették közalkalmazotti jogviszonyukat. Ezzel többek között olyan kedvezmények szűntek meg  az ágazatban dolgozók számára, mint a nagyobb végkielégítés, a több szabadság, a magasabb felmentési idő és minden olyan felmentési korlátozás, mely eddig közalkalmazottként védte őket.

A törvénnyel kapcsolatban tavaly az ellenzéki politikusok és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) is kifejezték nemtetszésüket. A KKDSZ szerint a kulturális dolgozók bérei eddig is igen alacsonyak voltak, azonban a közalkalmazotti státusz szerény kedvezményei és kiszámítható életpályamodellje képes volt egyfajta foglalkoztatottsági biztonságot adni a dolgozóknak. Az új törvény azonban hiába kínált némi béremelést az érintetteknek, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése csak rontott a helyzetükön.