Magyarország csakugyan élen jár az Európa Unióban az első oltást kapottak számát tekintve. Ám ez még nem döntő tény, hiszen az első oltás közel sem ad teljes védettséget, ugyanakkor a járvánnyal összefüggésbe hozható halálozások számát nemcsak az oltottak száma, hanem elsősorban az határozza meg, milyen életkori csoporthoz tartozó emberek kapják meg a vakcinát, figyelmeztet a Válaszonline.
A nyugat-európai országok mindegyike – az Egyesült Királyságtól eltekintve – Magyarország mögött áll a lakosság átoltottságát tekintve, ott mégis kevesebb életet követel a koronavírus.
Magyarországon a mai napon is 212 polgártársunk halt meg a járvánnyal összefüggésbe hozható megbetegedésben, másfél év alatt pedig már 26.420-an hunytak el.
Magyarországon az egymillió főre számolt elhalálozások száma 2.741, amely a világon a második legmagasabb érték. Ha pedig a mindössze 34 ezres lékeszámú Gibraltárt nem vesszük számításba, Magyarországon a legrosszabbak az elhalálozási adatok.
Éppen emiatt olyan fontos, hogy az oltóanyag legelőször azokhoz jusson el, akiket a járvány a leginkább fenyeget: az idősekhez és a legyengül immunrendszerű emberekhez.
Azonban míg Magyarország a beadott vakcinák terén a második helyen áll az Európai Unióban (a lakosság 36 százaléka kapta meg a védőoltás első dózisát), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint
a 80 év feletti lakosok első oltásánál csak tizenkettedik volt április 19-én, és a 70-79 évesek között is elveszítette vezető pozícióját, mindössze az 5. helyen áll.
A 25-69 évesek között viszont valamennyi korosztályban Magyarország vezeti az uniós oltási rangsort.
„Csakhogy egészen más hatással van a halálozási adatokra száz 80 esztendős, és száz 25 éves ember védelme. Nálunk a nyolcvan éven felüliek 35 százaléka, a 70-79 év közöttieknek pedig 26 százaléka még nincs beoltva.”
– írja a Válaszonline.
A nagyobb védettséget nyújtó második oltást még kevesebben kapták meg: a 80 év felettiek pusztán 49 százaléka kapott két adagot az ötféle vakcina valamelyikéből.
Ezzel szemben Írországban a 80 év felettiek 89 százaléka kapott két oltást (99,8 százalékuk pedig egyet), Izlandon 98 százalékuk (98,8 százalékuk egy dózist), Spanyolországban 60 százalékuk, de Dániában, Portugáliában, Görögországban, Szlovéniában, Máltán, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Norvégiában és Luxemburgban is jobban állnak az idősek beoltásával, mint Magyarországon.
Mindez nem pusztán a kormány felelőssége, hiszen ezeknek az embereknek nagy része még nem is regisztrált az oltóanyagra. Azonban más országok sikeresebbek az idősebbek megszólításában.
Magyarországon gőzerővel oltják a fiatalokat: két hete az oltások 36 százaléka jutott a 25-49 éves korosztálynak, a múlt héten pedig már 40 százalék, miközben a legidősebbeknek csak a rendelkezésre álló vakcinák négy-öt százalékát adták be.
Mindezen egy még kiterjedtebb oltási kampány segíthetne.
