Fontos korrelációkra mutat rá a G7 a koronavírus-járvány eddigi legpusztítóbb hullámával kapcsolatban. Amint azt a gazdasági portál írja, míg tavasszal szinte minden ágazat leállt, ősszel a gyárak a lezárások alatt is nyitva maradtak és folytatták a termelést. Ebben az időszakban pedig a posztszocialista országokban – ahol a foglalkoztatottak közel harmada dolgozik a feldolgozóiparban – a járvány súlyosabban is tombolt, mint nyugaton, ahol az embereknek csak az ötöde dolgozik ebben a szektorban.
A lap szerint a 2016 és 2019 közötti években regisztrált halálozások átlagához képest leginkább a környéken emelkedett meg az elhunytak száma: novemberben a többlethalálozás átlaga Nyugat-Európában 28,5 százalék, míg Kelet-Közép-Európában 56,1 százalék volt az előző négy év azonos időszakaihoz képest.
A G7 hangsúlyozza, hogy mindebből messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, ugyanakkor a régiók járványhelyzetének súlyossága vélhetően „nem közömbös” az országok gazdaságainak eltérő összetételétől.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is nyilatkozott a témában, aki szerint most már a termelést is egyre inkább fenyegeti a dolgozók fertőzés miatti kimaradása, és szinte minden üzemet érint, ugyanakkor a vállalatok igyekeznek eltitkolni ezeket a gondokat.
„A gyárakban ugyan szigorú járványügyi előírások vannak, de az öltözőkben nehezen tarthatók be az óvintézkedések, műszakváltáskor pedig a tömegközlekedés járművein és a környező üzletekben sok munkás zsúfolódik össze – mindenesetre a gyárak leállítását egyelőre a szakmai szervezetek jellemzően nem látják szükségesnek” – idézte a G7 Lászlót.
És miután a termelésben dolgozók nem állhatnak át otthoni végzésre, a gazdasági portál szerint az egészségügyi kockázatok csökkentésének érdekében érdemes lehetne akár előnyben részesíteni ezeket a dolgozókat a vakcinák elosztásában.
„Ezekben az állásokban gyakran egyszerűbb feladatokat végeznek a dolgozók, és kiszolgáltatottabbak a munkaadóik felé, ami például azzal is jár, hogy ódzkodnak a betegszabadságtól. Igaz, ősz óta sok olyan munkakörben sem tértek át távmunkára, ahol az megoldható lett volna, ami a munkahelyi fertőzések jelentőségét vélhetően tovább erősíti” – írja a G7.