Azok, akik éltek a hitelmoratóriummal, ha 10 hónapig nem fizették a kamatokat, akkor nem 10 hónappal nő meg a hitelük futamideje, hanem akár 13-14, egyes esetekben 25-30 hónappal is – írja a Telex.
A fizetési haladék első időszakról (amely 2020. március 18-tól az év végéig tartott) a bankok most küldték meg az értesítőket, az úgynevezett lezáró leveleket, amelyek olyan elszámolások, amit mindenki megkap, még azok is, akik amúgy továbbra is benne maradtak a moratóriumban.
Egy teoretikus levélről van szó, ami azokra érvényes, akiknek pont december 31-én véget ért a haladék.
Akik benne maradtak a fizetési halasztásban, azoknak még keményebb lesz majd a végső elszámolás.
Bankok és call centeresek értesítései szerint nagyon sokan félreértették a móratórium jelentését. Úgy számoltak, hogy a futamidejük annyival hosszabodik, mint ahány hónapig éltek a fizetési haladékkal.
Azonban a futamidő évekkel is meghosszabbodhat.
Ennek az oka az, hogy az úgynevezett haladék alatt meg nem fizetett kamat elporlasztott törlesztőrészleteit kell majd a későbbiekben úgy törleszteni, hogy az ügyfeleknek a haladék után sem emelkedhet meg a havi törlesztőrészletük, ezért sok hónapra elosztva jönnek ki a rémisztő számok.
Ez a hatás egyszerűen a később megfizetett kamat hatása. Ráadásul, akinek változó kamatozású hitele van, és a moratórium alatt változott volna a kamata, ott a változást (mostanában inkább emelkedést) is figyelembe kellett venni – figyelmeztet a Telex.
Vagyis a megnövekedett kamatteherrel még jobban kitolják a bankok a futamidőt, csak ne emelkedjen a havi törlesztőrészlet.
Abban, hogy a moratóriummal élők nem értették meg pontosan a szabályokat, leginkább a kormányzat és Magyar Nemzeti Bank (MNB) a ludas.
Néhány nappal ezelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában így beszélt a kormányzati intézkedésről:
„[a gazdaság megerősítésére szánt összegek jelentős tétele] „az Európában kivételes hosszúságú, 15 hónapos hitelmoratórium, amely a hossza mellett abból a szempontból is példátlan, hogy automatikusan jár az érintetteknek, nem kell külön kérvényezni.”
Ugyancsak szuperlatívuszokban beszélt a moratóriumról Tállai András is, Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Szerinte „különlegesen nagy segítség, hogy hat hónappal meghosszabbították a fizetéskönnyítő lehetőséget, mert így a magyarországi hiteladósok 15 hónapon át tartó könnyítéshez jutottak”.
A moratóriumot szintén „csodafegyvernek” adta el Orbán Viktor miniszterelnök is, aki decemberben örömmel jelentette be, hogy fél évvel meghosszabbítható a fizetési haladék.
Még a járványhelyzetet ismertető kormányzati honlap is bejegyzést szentelt a hitelmoratórium jótékony hatásainak.
Jelenleg 1,6 millió lakossági és félmillió vállalkozói ügyfél veszi igénybe a moratóriumot. A fizetési haladék amely a teljes hitelállomány 42 százalékát teszi ki, 4300 milliárd forint után nem kell fizetni a törlesztőrészletet.
A moratórium első kárvallotjai már jelezték az óriási bajokat.
Egy kisgyermekes nő arról számolt be a Blikknek, hogy igénybe vették az elvileg a koronavírus miatti gazdasági nehézségek enyhítésére kínált hitelmoratóriumot, azonban lakástakarék-pénztári megtakarításuk bánta a moratórium hónapjait. A gyűjtögetett pénzből csökkentették volna a hitel összegét, ám az a beforgatással eltűnt, a hitel viszont maradt.
