A Direkt36 oknyomozó hírportál kedden jelentette meg a kínai állam magyarországi befolyásszerzéséről készített tényfeltáró írását, melyben a Fudan Egyetem magyarországi kampuszának létrehozásáról is közöltek részleteket. A cikkből többek között az is kiderült, hogy a kormány kínai hitelből tervezi megvalósítani a beruházást, melyet Magyarország fizet majd, annak kivitelezése pedig kkizárólagosan kínai projektként valósítható meg. Ráadásul a tervezet alapján a kampusz annak a sokezer magyar egyetemistának szánt Diákváros helyén fog létrejönni, amelyet a kormány még a fővárosi vezetéssel együtt egy közös beruházás keretében tervezett megvalósítani. A hírt ellenzéki politikusok is kommentálták a Facebookon.

Az évek alatt egyre szorosabbra fonódó kínai kapcsolatokat mi sem illusztrálja jobban, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárdos felújítása, melyet a kínai állami cégek  Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel karöltve nyertek el. A Fudan Egyetem, Kína egyik legerősebb felsőoktatási intézménye meg is egyezett a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC), hogy ajánlatot tesznek a magyarországi kampusz beruházásának kivitelezésére, ezt a kormány a február 24-i kabinetülésén el is fogadta.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felelőssége alá tartozó projekt mellesleg nagyon is hasonlít arra, ahogy az utóbbi időben a magyar kormány szisztematikusan elkezdte alapítványokba kiszervezni az állami fenntartású egyetemeket.

Az ITM előterjesztéséből kiderül, az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven futna és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítványhozná létre és tartaná fenn. Az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítaná.

A Fudan kampuszának építésére tervezett állami pénzek hatalmas összegekre rúgnak. A beruházás például többe kerül mint a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költsége, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki.

A Direkt36-on megjelent írás  az ITM előterjesztését is bemutatja a költségekről, amely szerint a beruházásra a magyar állam valamivel több mint több, mint 100 milliárd forintot biztosítana közvetlenül, a maradék több, mint 450 milliárdot Kína hitelezné.

A Fudan Egyetem azonban nem csak felsőoktatási intézmény, de a kínai pártállam politikai befolyásszerzésének is fontos eszköze. 2019-ben pedig a Fudan chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a KKP iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették, ráadásul az egyetem még saját kémiskolát is nyitott Kínában.

A kínai egyetem megépítésre ráadásul több ezer magyar egyetemista megfizethető lakhatásának terveit tenné tönkre. A február 24-i kormányülésen a kormány arról is döntött, hogy „az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”.

Még 2019 decemberében a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretében a főváros vezetése és a kormány megállapodást kötött a programról, melynek 4. pontja szerint a tervezett Diákváros 8-12 ezer egyetemi hallgatónak és tanárnak biztosítana korszerű tanulási és lakhatási körülményeket. Karácsony Gergely keddi Facebook posztjában felhívta a figyelmet, hogy habár a kérdéses terület az államé, mivel a projektről megállapodást kötött a fővárossal, nem csinálhat vele azt, amit csak akar. A főpolgármester kiemelte, a főváros vezetése ragaszkodik a Diákváros megvalósításához, és a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében tervezett zöld beruházásokhoz.

Fekete-Győr András szerint a kínai egyetem beengedése és a CEU elüldözése világos jelzése annak, hogy a magyar kormánynak fontosabb egy „keleti kommunista diktatúra, mint a nyugati szövetségesek”. A Momentum miniszterelnök jelöltje a Facebookon aggodalmát fejezte ki, hogy „Magyarország kínai és orosz kémek játszótere lett”.

Frissítés (20:29)

Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere Facebook posztban jelentette be, hogy levelet írt Orbán Viktornak és Palkovics Lászlónak amelyben kéri, hogy a beruházással kapcsolatos kormányzati terveket hozzák nyilvánosságra, valamint amennyiben a Direkt36 cikkében leírtak megfelelnek a valóságnak, a meghozott döntéseket vonják vissza. A polgármester fontosnak tartja, hogy a Ferencvárosban tervezett Diákváros  csak a korábbi, közösen elfogadott kormányzati-önkormányzati döntések mentén, az abban foglalt célokkal valósuljon meg.