Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kerületeknek kellene megegyezniük abban, hogy melyikük járjon rosszabbul a Galvani híd úthálózatával

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) legutóbbi, múlt csütörtöki ülésén a kormány és a főváros nem tudott megegyezni a Galvani híd nyitott kérdéseiben, arról viszont született döntés, hogy a projekt legkényesebb vitás pontjáról, a híd levezető úthálózatáról az érintett kerületek vezetéseinek kell dűlőre jutniuk. Csakhogy a kerületek szerint erről már hónapok óta folynak az egyeztetések, és nincs olyan forgatókönyv, amelyben konszenzus tudna születni.

A kormány és a főváros részvételével zajló FKT-ülésre legutóbb múlt csütörtökön került sor, amikor is a Galvani híd ügye – bár napirenden volt – azok közé a témák közé tartozott, amelyekről nem született megegyezés. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára az FKT-ülés után tartott sajtótájékoztatón – amelyről a Mérce is beszámolt – arról beszélt, hogy a Galvani híd megépítését jó megoldásnak tartja a kormány, és arra vár, hogy a főváros „egyértelműen elkötelezze magát” a híd megépítése mellett. Ám ha Budapest vezetése nem tud „támogató magatartást” kialakítani, akkor nem fog megépülni a híd, és „bekerül az asztalfiókba a terve”. A késlekedés oka szerinte az, hogy az „önkormányzati oldal újra ki akar nyitni olyan kérdéseket”, amelyekről korábban már született megállapodás. Mint mondta, a továbbtervezéshez hiányzik egy közútkezelői hozzájárulás a főváros részéről.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy bár Fürjes a híd megépítése vagy meg nem építése keretbe helyezte a problémát, a nyitott kérdések nem magával a híddal, hanem annak levezető úthálózatával kapcsolatosak.

„Azért azt fontos tudni, hogy a hidak nem a semmiből jönnek, és nem a semmibe mennek. Ebből következően az, hogy megépítünk egy hidat, még önmagában nem oldja meg ezt a kérdést. Azt is meg kell nézni, hogy az ott megjelenő forgalom hogyan tud becsatornázódni a budapesti közúthálózatba”

-mondta Kiss Ambrus.

A főpolgármester-helyettes szerint fontos rögzíteni a „semmit róluk nélkülük” elvet, ezért a főváros a híd úthálózatának nyomvonalán érintett X., IX., a XI. és XIX. kerület közös megállapodásának függvényévé teszi, hogy melyik nyomvonalat támogatja a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Baranyi Krisztina, a kérdésben érintett egyik kerület, Ferencváros polgármestere szerint azonban ezen a körön már túl vannak a polgármesterek, és a lehetséges variációk közt nincs olyan, amelyben a kerületek meg tudnának egyezni. A polgármester nem sokkal az FKT-ülés után tartott online fogadóóráján fejtette ki, hogy

sok hónapja folyik egyeztetés a felkínált levezető utakról, de nem sikerült megegyezésre jutniuk a kerületeknek, mivel nincs egyetlen olyan nyomvonalajánlat, ami mindenkinek jó.

(Az alábbi videón körülbelül a 20. perctől kerül szóba a Galvani híd ügye:)


Az FKT korábban egyébként a Gubacsi út-Illatos úti csomópontból kiindulva két irányban összesen hat műszaki változat kidolgozását és hatásvizsgálatát rendelte el a híd pesti úthálózatára. Ezek közül négy a Határ út irányába kanyarodik, és innen éri el az Üllői utat. Két változat esetén az út a ferencvárosi rendezőpályaudvart keresztezi, majd az Ecseri úton keresztül éri el az Üllői utat:

Mint Baranyi is említi,

  • a Határ úti nyomvonalak esetében Kispestnek vannak kifogásai,
  • az Ecseri úti nyomvonalakat pedig Ferencváros nem tudja támogatni, hiszen házak szanálásával és elbontásával járna.

A polgármester szerint azt várják a kerületektől, hogy olyasmiben egyezzenek meg, amiben láthatóan nem fognak közös nevezőre jutni. „Ez egy olyan jelentőségű budapesti közlekedésfejlesztés, amelyben a főpolgármetsernek és a kormánynak közösen, a rendelkezésre álló információk alapján kell dönteni, nem pedig rátolni a kerületek polgármestereire, akik nyilvánvalóan az ott lakók érdekei szerint döntetnének, ezért szükségszerűen nem tudnak egymással megegyezni” – mondja Baranyi.

Ha a felkínált nyomvonalak egyikében sem tudnak megegyezni a kerületek, akkor – Baranyi Krisztina szerint – a „legrosszabb forgatókönyv” válik valóra, azaz a híd levezető útszakaszait nem tervezik meg a pesti oldalon, a hídról érkező forgalom az érintett kerületek meglévő úthálózatára zúdulna rá. A ferencvárosi polgármester szerint egy nagyszabású forgalomcsillapítási koncepció elkészítése lenne szükséges a fővárostól és a kormánytól azokban az években, amíg a híd épül, mert a mostani feltételek mellett nincs olyan opció, amellyel a híd ténylegesen és kielégítően tudná csillapítani a forgalmat.

A lehetséges nyomvonalak egyike által veszélyeztetett Határ úti Kiserdőt védő civilek úgy kommentálták a legutóbbi FKT-ülése fejleményeit, hogy „jórészt azokat a problémákat és kéréseket hallhattuk vissza, amikkel az elmúlt év végén kampányoltunk”. Jelesül

  • nem születtek jó nyomvonalak,
  • nem lehet a kerületekre tolni ezt a problémát,
  • általános, teljes Budapestre vonatkozó forgalomcsökkentést kell végrehajtania a döntéshozóknak.

A civilek szerint is patthelyzet állt elő ebben a beruházásban.

Szerintük világos, hogy a híd a jelenlegi tervek alapján a közúti forgalom okozta problémát tologatja a városon belül. A közúti forgalom pedig az elkövetkező évben növekedni fog a meglévő utakon is, ha nem hajt végre az elkövetkező pár évben a főváros és a kormány közösen egy átfogó fogalomcsökkentési tervet, ami által valóban élhetőbb lesz Budapest. A Kiserdővédők szerint továbbra is közösségi gyűlést kellene szerveznie a fővárosnak a kérdés eldöntéséhez – mint ahogyan számos más civil csoporttal karöltve több hónapok óta kampányolnak emellett.