Csütörtökön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után Fürjes Balázs és Kiss Ambrus sajtótájékoztatót tartott az elhangzottakról. A főváros elfogadta a kormány öt pontos fejlesztési javaslatát. A csomagban az egészségügy fejlesztése és a zöld beruházások mellett azonban nem szerepel a szociális ágazatok támogatása.  A Galvani híd megépülése még mindig kérdéses, Fürjes szerint azonban itt az idő dönteni. A felek azt is elmondták, a kormány jövőhéten egyeztet a fővárossal az önkormányzatok megvonásáról.

A sajtótájékoztatón elsőként Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár ismertette a tárgyalások eredményét a kormány öt pontos fejlesztésekkel kapcsolatos javaslattervéről, melyet az államtitkár az FKT múlt csütörtöki ülésén mutatott be. Fürjes elmondta, a főváros vezetésével mind az öt pontban megegyeztek, ami szerinte ez bizonyítja, hogy érdemes energiát fektetni a közös munkába.

• A javaslatcsomag első pontja szerint a kormány a következő uniós ciklus forrásaiból több mint 3.000 milliárd forint elköltését javasolja Budapesten. A pénzek elköltésére a budapesti egészségügy, közlekedés, és az egyetemek fejlesztését határozták meg, valamint a város zöldítését. Múlt héten az FKT korábbi ülése után Karácsony Gergely főpolgármester a források elosztásával kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, szerinte ugyanis ,,ne egy pártközpontban mondják meg mire költsék a pénzeket”. Fürjes viszont úgy nyilatkozott ,,ha valakinek problémája van vele, hogy miért a kormány osztja el a pénzt akkor az EU-val van baja.” Az Unióban ugyanis mindenhol a nemzeti kormányok osztják be ezeket a támogatásokat, mondta.
• A 3000 milliárd Budapest és az aglomeráció környékére kerülne, melyet az államtitkár hatékonyabbnak látott egy egységként kezelni.  A fejlesztési pénzek elosztása érdekében a felek közös megegyezésre jutottak egy munkacsoport felállításában, ahol a főváros és a kormány is egyenlően képviseltetheti magát.
• A kormány kiemelte még, hogy 42 milliárd forintot különít el a költségvetésből az Egészséges Budapest Programra, ebből 10 milliárdot pedig a kerületi önkormányzatoknak ad át. Itt új információ, hogy a kerülteti támogatásokat a megegyezés szerint háromnegyed részben ellenzéki, egy negyed részben pedig kormánypárti vezetésű kerületek kapják majd.
• A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy mindkét fél rendelkezik saját Zöld fejlesztési programmal, ám a célok hasonlóak, így abban maradtak, hogy összehangolják őket.
• Három  budapesti nagyfejlesztési programban is sikerült megállapodni, a pesti alsórakpart Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújításáról, a budai fonódóvillamos meghosszabbításáról, valamint a kelenföldi buszpályaudvar kibővítéséről, melynek finanszírozását és megvalósítását a kormány magára vállalja.
• Ötödik pontként kérték a 2040-re szóló Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia támogatását a főváros részéről.

Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese  sikerként értékelte a közös munkacsoport felállítását, azonban kihangsúlyozta, hogy inkább evidenciának kellene tekinteni, ha közösen vitatják meg a városfejlesztési források elosztását a kormánnyal.

Szerinte társbérletben van Budapest, ezért az együttműködés elengedhetetlen. A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a mai FKT ülésen a Karácsony Gergely elfogadta a közösen kidolgozott határozati javaslatot amely rögzíti az egyeztetést a kormány és a főváros között a források elosztásáról.

Kiss arról is beszámolt, hogy a főváros zöld fejlesztési tervét társadalmi vitára bocsájtotta, mely Radó Dezső tervként a jövő héten elfogadásra kerülhet. Ennek kapcsán megjegyezte, a kormánnyal megnézik azokat a metszeteket melyekben a zöld programban egyetértenek, és próbálnak jó megoldási javaslatokat keresni.

Kiss Ambrus azt is hangsúlyozta, hogy a csütörtöki ülés a fejlesztésekről szólt, nem pedig a működési forrásokról. Az önkormányzati megvonásokról éppen ezért még nem tárgyaltak, azonban a jövő héten ismét üléseznek, amely során egyeztetnek a kormánnyal főváros sújtó elvonásokról.

Szóba került a Galvani híd építésének terve is. A kormány szerint a projekt egy jó megoldás lehet a közlekedés fejlesztésére, éppen ezért készek azt kormányzati költségvetési forrásokból megépíteni. Fürjes elmondta, a külső városrészekből és az agglomerációból naponta 1 millió ember jár be a belvárosba, amely rengeteg terhet rak a belső hidak forgalmára. Szerinte a Galvani híd megépítése naponta 50 ezer autóval kevesebb forgalmat idézne elő és csökkentené a belső hidak forgalmát. Fürjes nehezményezte, hogy a főváros kevésbé kompromisszum képes az ügyben, ugyanis szerinte egy éve már megegyeztek a híd megépítésében, ám a főváros most mintha mégis ki akart volna nyitni ezzel kapcsolatban a lezárt kérdéseket. Elmondta azt is, hogy a főpolgármester ígéretet tett a hiányzó közútkezelői hozzájárulás kiadására, amelyet pozitívumként értékelt.

Kiss Ambrus szerint az, hogy önmagában megépül a híd még nem oldja meg a problémákat. Kihangsúlyozta annak kérdését, hogy a hídon megjelenő forgalom  hogy tud majd becsatornázódni az úthálózatba. Elmondta, hogy a kormány által készített közvéleménykutatás nem tér ki ezekre az aspektusokra, éppen ezért a főpolgármester-helyettes javasolta a  10. 9. 11. és 19. kerület vezetésének bevonását a döntéshozásba.

Az LMP szintén nehezményezi a beruházást, ugyanis szerintük a projekt előrehaladása azzal fenyeget, hogy csak súlyosbítja a budapestieket egészségét és biztonságát már ma is súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan mértékű gépjármű-forgalmat.

A csütörtöki ülés kapcsán Karácsony Gergely is megosztotta gondolatait Facebookján. Kiemelte, hogy a kormány úgy kommunikálja a 3000 milliárd támogatást mintha valamiféle kegyet gyakorolna azzal, hogy az uniós Helyreállítási Alapból és a következő hét évre szóló uniós költségvetésből Budapesten is hajlandó költeni. Szerinte ez a budapestieknek jár. Karácsony kihangsúlyozta, hogy tanulni kell a járvány és a válság tapasztalataiból, ezért nem kell több presztízsberuházás és túlárazott gigaprojekt, azonban az egészségügy, a zöld infrastruktúra, és a humán tőke fejlesztése elengedhetetlen.

A főpolgármester elmondta, Budapesten az egyik legfontosabb kérdés az elérhető és megfizethető lakhatás támogatása és a bérlakásprogramok indítása. Ezt viszont az Orbán-kormány nem támogatja, írta.