Tavaly ősszel jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy újabb lakástámogatási programot indít a kormányzat. A több elemből álló javaslatcsomagról a Mérce is beszámolt ebben a cikkben. Novemberben a parlament szokásához híven gyorsan el is fogadta az ehhez szükséges törvények módosítását „otthonteremtési akcióterv” néven. Egy hónappal később már módosítani kellett a csomagot, és még év végén is nagy volt a bizonytalanság a részleteket illetően.
A legnagyobb érdeklődést a lakásfelújítási támogatás váltotta ki, hiszen ehhez nem kell lakást venni vagy építeni, mint a CSOK vagy az adókedvezmények (áfa csökkentés, visszaigénylés) esetén, tehát sokkal több család tudja igénybe venni. Egy pillanatra felmerült a remény, hogy talán a társadalom alsóbb rétegei is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A lakásfelújítási támogatást 2021. január 1. és 2022. december 31. között egyszer kérvényezhetik a gyermekes családok, melynek során a számlával igazolt felújítási költségek 50%-át, de legfeljebb 3 millió forint támogatást lehet (vissza!)igényelni.
Tehát először ki kell fizetni a teljes költséget, és utána a felét vissza lehet kapni, ha minden jól megy. Röviden és velősen, a kormány annak ad pénzt, akinek már van.
Maximális támogatás esetén 3 millió forintot kap az, akinek már van 6 millió forintja.
A sajtóban és a közösségi médiában megjelent legtöbb kritika a számlázással, az 50%-os önrésszel és az utólagos támogatás tényével volt kapcsolatos. Előbbi a családok saját és önálló felújítási munkálatait, utóbbi kettő a szegényebb családok támogatáshoz való hozzáférését nehezíti.
A szegényebb családokat azonban nem csak az önrész gátolja meg abban, hogy igényeljék ezt a lakásfelújítási támogatást. A jogosultsági kritériumok között szerepel a legalább 50%-os tulajdonrész az adott ingatlanban, ahol az érintettek már legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Feltétel még az igénylést megelőző egy évben társadalombiztosítási (TB) ellátásra való jogosultság is. A közfoglalkoztatottság kizáró tényező.
Mit is jelent ez?
A lakásfelújítási támogatásban nem részesülhetnek azok, akik albérletben vagy önkormányzati bérlakásban laknak, akármennyire hosszú távú bérleti jogviszonnyal rendelkeznek is. Ahogyan az ezekbe a lakásokba most beköltözők sem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Mindeközben az önkormányzati bérlakásállomány nagyon rossz műszaki állapotban van.
Nekünk, az Utcáról Lakásba! Egyesületnél, több futó bérlakás-felújításunk van, ezért is néztünk utána az új lakásfelújítási támogatásnak. A legtöbb bérlakáspályázat eddig is önköltséges felújítási kötelezettséggel járt, a pandémia okozta válság mélyülésével azonban, mind az önkormányzatoknak, mind a lakhatási gondokkal küszködő családoknak egyre kevesebb forrása van a lakások lakhatóvá tételére (felújítására). Ezért is lenne szükség méltányos lakásfelújítási támogatásra. Sok rászoruló családnak ez az egyetlen esélye, hogy lakásban éljen.
Szintén nem igényelheti ezt a lakásfelújítási támogatást az, aki feketén dolgozik (még akkor sem, ha fizette saját maga után a TB-t). A vendéglátásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban sajnos gyakori a nem bejelentett munkavégzés, és általában a szegényebb családok tagjait érinti.
Az összes jogosultsági feltétel közül talán az a legfelháborítóbb, hogy a már eddig is megbélyegzett közfoglalkoztatottak külön ki vannak emelve mint kivételek.
Ők azok, akik ugyanolyan TB-jogviszonnyal rendelkeznek, mint minden más munkavállaló, és ha minden más kritériumnak is megfelelnek, akkor SEM igényelhetik a támogatást.
Ezzel ellentétben (bár itt nem akarok ötleteket adni) valószínűleg egy kis füllentéssel a rövidtávon kiadott lakásokra (pl. AirBnB) és a nyaralókra is lehet igényelni ezt a lakásfelújítási támogatást, feltéve, hogy az igénylő és gyermeke egy éve be van oda jelentve állandó lakcímre. Ha valaki most átjelentkezik, jövőre még belefér a felújítás. Kíváncsi vagyok, pár év múlva melyik politikusról derül ki, hogy így újította fel a balatoni nyaralóját…
Minden maradt a régiben, a lázári paradigmát („akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”) továbbra is teljes mértékben magáénak vallja a jelenlegi kormányzat. Továbbra is minden család- és lakáspolitikai intézkedés a jobb helyzetben lévőket segíti, a rászoruló családokat pedig az út szélén vagy lepusztult lakásokban hagyja.
Mi pedig az állam helyett továbbra is azon dolgozunk, hogy minél több embert utcáról lakásba segítsünk.
A szerző az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa