Megnyíltak a szavazóhelyiségek Katalóniában és Koszovóban is vasárnap reggel, ugyanis mind a spanyolországi autonóm közösségben, mind pedig Európa legfiatalabb önálló államában előrehozott parlamenti választást tartanak ma a legkevésbé sem kedvező járványügyi helyzet ellenére.

Katalóniában azután írtak ki előrehozott tartományi parlamenti választásokat, hogy tavaly szeptember 28-án a madridi legfelsőbb bíróság eltiltotta közhivatal betöltésétől Quim Torra elnököt arra hivatkozva, hogy megsértette a közintézményekre vonatkozó politikai semlegesség elvét a 2019-es tavaszi országos parlamenti választásokat megelőzően.

Koszovóban pedig az előrehozott választásra azért van szükség, mert az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a koszovói kormány tavaly júniusi megalakulását. A taláros testület kimondta, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő szavazata – amely nélkül nem alakulhatott volna meg a kormány – érvénytelen volt. A politikust ugyanis 2018-ban 15 hónap börtönre ítélték, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el. Az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy Efrem Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben.

Katalónia: az igazolt fertőzöttek is személyesen szavazhatnak

Ami az előzetes esélylatolgatást illeti, a legtöbb felmérés szerint szoros versenyre lehet számítani az első helyre pályázó függetlenségpárti Katalán Köztárasági Baloldal (ERC), a madridi kormányhoz lojális Katalán Szocialista Párt (PSC), valamint a szintén függetlenségpárti, jobboldali nacionalista Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) között.

A vasárnapi választás egyik kulcskérdése Katalóniában az, hogy a függetlenségpárti erők megtartják-e többségüket a regionális törvényhozásban. Bár a legtöbb előzetes-közvélemény kutatás azt jósolja, hogy a Madridtól való elszakadást pártoló erők folytatják 2012 óta tartó sorozatukat, és újból többségben lesznek majd a parlamentben, volt olyan, a madridi kormányhoz közel álló kutatóintézet, amely szerint ha szűken is, de akár kisebbségben maradhatnak a választást követően.

Az már sokkal biztosabbnak tűnik az előrejelzések szerint, hogy egyik párt sem fog tudni önállóan kormányt alakítani: a három legnagyobb párt a számukra legkedvezőbb forgatókönyvek szerint is csak 25 – 35 képviselői helyre számíthatnak majd, ami bőven kevés a katalán parlamentben, ahol 68 hely jelenhetne abszolút többséget. Újdonság a katalán választások történetében, hogy ebben a régióban először indul a szélsőjobboldali VOX, és a felmérések szerint esélye is van bejutni a katalán törvényhozásba.

A voksolást most a koronavírus-járvány miatt rendkívüli egészségügy óvintézkedések közepette tartják meg, amelynek részeként például a szavazóhelyiségeket többször fertőtlenítik a nap folyamán, kézfertőtlenítőket helyeznek ki, plexi térelválasztókat állítanak fel, az igazolványokat érintésmentesen, tálcára helyezve ellenőrzik, a várakozóknak pedig nem az épületekben, hanem a szabadban kell majd sorba állniuk.

A szavazóhelyiségek reggel kilenc és este nyolc óra között tartanak nyitva, az utolsó egy órában azok mehetnek szavazni, aki igazolt koronavírus-fertőzöttek, vagy gyanús esetnek számítanak, mert közeli kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel.

A szavazatszámláló bizottság tagjainak erre az egy órára teljes egészségügyi védőöltözetet kell felvenniük a nap közben használt arcmaszkon és gumikesztyűn kívül.

First voters to cast their #ballots, a cleaner and polling officials wearing wearing full PPE, at Mercat del Ninot, converted into a #pollingstation, in #Barcelona during #catalan regional #elections #Catalonia #Eleccions14F #EleccionesCatalanas #Catalonia #EleccionsCatalanes pic.twitter.com/jXiRHbV66b

— IsabelInfantes (@isabelinfantes) February 14, 2021

A szavazóhelyiségekbe kisorsolt 82 ezer bizottsági tag közül minden eddiginél többen, 31 ezren kértek felmentést a feladat alól a központi választási bizottságtól (JEC) főként egészségügyi állapotukra, vagy a fertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó hozzátartozó ellátására hivatkozva.
A választás zavartalan lebonyolítására több mint 14 ezer rendfenntartót mozgósítottak, háromezerrel többet, mint a legutóbbi regionális parlamenti választáskor.

Koszovóban is hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani

Koszovóban – ahol az elmúlt évtizedben egyetlen kormány sem tudta kitölteni hivatali idejét  – 1,8 millió szavazó járulhat vasárnap az urnákhoz.

A közvélemény-kutatások a nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje), és vezetője, Albin Kurti győzelmét jelzik, de a felmérések szerint itt sem lesz egy pártnak sem kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.

Kurti kabinetje tavaly márciusban, mindössze két hónap után bukott meg.

A huszonnyolc választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.

Az új koszovói miniszterelnök előtt három fő kihívás áll majd a korrupció, a világjárvány gazdasági következményei, és a Szerbiával fennálló viszony.

(MTI, El País, Catalan News, Balkan Insight, Euronews)