Fontos problémának tartja, hogy az alapítványi fenntartásba került egyetemek élén álló kuratóriumok tíz évre bebetonozott tagjai újraválaszthatják-e magukat, és új, a modellváltás szabályait rögzítő törvényt is  javasol Stumpf István, a kormány legújabb kormánybiztosa.

Erről az első Orbán-kormány minisztere, a 2010 és 2019 között alkotmánybírói tisztet betöltő politikus beszélt a Telex.hu-nak adott nagyinterjúban.

Stump István részletesen beszélt a modellváltással kapcsolatos nézeteiről és annak ellentmondásos, konfliktusos pontjairól.

Elmondta, hogy új törvényjavaslattal fog élni, amelynek célja „a jogi szálak elvárrása” lesz, egészen pontosan az, hogy foglalja össze az összes olyan szabályt, ami az egyetemi átalakításra vonatkozik.

A kormánybiztos elismerte, hogy „kritikus pont” az, hogy kik ülnek a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumokban, mivel azt most ez a kormány szabja meg, és akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket, akik meghatározzák, határozzák meg, hogy milyen feltételekkel és hogy kik kerülhetnek az elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként. 

Stumpf azt mondja,  azon fog dolgozni – és az új törvényben is „megnézik” ezt -, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát, vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni.

A kormánybiztos „lát erre jogi megoldásokat”.

Ugyanakkor azt a célt helyesnek tartja, hogy „leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról”. 

Ezzel együtt szemlélete szerint jelen marad az állam az egyetemek működtetésében, „csak” mellé megjelenik befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában. Harmadikként ott van a tudományos szféra, amellyel kapcsoaltban a kormánybiztos azt ígéri, megmaradnak a hallgatói jogok és az oktatás és tudomány szabadsága, „hiszen ezek Alaptörvény által garantált jogok”.

De azt elismeri, hogy e három szereplő közt „nem könnyű egyensúlyt teremteni”.

Arra, hogy Parragh László iparkamarai elnök azt mondta, hogy nem indulhat úgy egyetemi képzés, hogy azt a kereskedelmi és ipari kamara ne hagyja jóvá, Stumpf úgy reagált: új szak indításában nincs szerepe a Kamarának, mert abban az egyetem, az Oktatási Hivatal és a Magyar Akkreditációs bizottság és fellebbezés esetén a minisztérium játszik szerepet. Szaklétesítés esetén van szerepük, véleményt mondhatnak, mint a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, de nincs vétójoguk.

Így attól tart, hogy Parragh „túlértékelte” a Kamara szerepét az elnök úr az új egyetemi szakok indításával kapcsolatban.

A modellváltást övező bizalmatlanság okairól úgy nyilatkozott, szerinte a félelem attól is van, hogy megjelenik a versenyszemlélet az egyetemi szférában, ahol eddig az „állóvíz kultúrája” uralkodott, amelyben az alacsony oktatói bérek miatti álláshalmozás, a tömegoktatás okozta hallgatói érdektelenség és az egyetemek versenyképességének csökkenése volt jellemző.

Arról, hogy Orbán Viktor január 29-i rádióinterjújában valóban megfenyegette-e a modellváltásra nemet mondó egyetemeket a pénzhiány rémével, Stumpf azt mondta: a kormányfő csupán azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel.

Szerinte nincsen kormányzati kényszer a modellváltásra, példaként pedig azt hozta fel, hogy az ELTE és a BME „sincs most napirenden”. Hogy velük mi fog történni, „azt majd megbeszélik a 2022 utáni aktuális kormányzattal”.

Az SZFE-ügyről úgy vélekedett: szerinte „nagyon összecsaptak a politikai indulatok, nem is lehet racionálisan értékelni a történteket”, és kétségkívül rányomja a bélyegét az egész átalakulás megítélésére az a szerencsétlen konfliktus, ami kialakult az SZFE körül”.

Arról, hogy garantálható-e az új modellben továbbra is lesznek új első generációs értelmiségiek, azt mondta „mindent meg fog tenni ennek érdekében”.

(Telex.hu)