Hétfő reggel több tízezer ember gyűlt össze Mianmar fővárosának, Najpjidó utcáin, hogy a katonai hatalomátvétel ellen tiltakozzon. A fővároson kívül országszerte vannak megmozdulások, a tüntetők – akik között tanárok, kormányzati és gyári dolgozók is képviseltetik magukat – általános sztrájkra hívják a lakosságot. Egyes becslések szerint több százezren demonstrálnak a kialakult helyzet ellen, írja a Guardian.
A demonstráció harmadik napja tart, miután a hadsereg múlt hétfőn, február elsején a parlament ülése előtt néhány órával átvette a hatalmat, és letartóztatta a 2020 novemberében újraválasztott kormányfőt, Aung Szan Szú Kjít. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.
Szú Kjín kívül a hadsereg őrizetbe vette a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos vezető tisztviselőjét, köztük Win Mjint elnököt is. Az azóta felállt katonai kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll. A fegyveres erők közölték, hogy „szabad és tisztességes választást” tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.
A tüntetők „engedjék ki a vezetőinket, tartsák tiszteletben a választás eredményét, elutasítjuk a katonai puccsot” feliratú táblákkal vonultak utcára, a Guardiannek nyilatkozó ranguni egyetemi hallgató szerint a mianmariak demokráciát akarnak. „Vissza akarjuk szerezni a vezetőinket. Nem félünk akkor se, ha jön a hadsereg.”
General strike called today in Yangon #Myanmar. Large street protests converging downtown. Many onlookers cheering. pic.twitter.com/TB2X6z4LsA
— Richard Horsey (@rshorsey) February 8, 2021
Rangunban, az ország legnagyobb városában többezer tanár vonult együtt diákokkal és buddhista szerzetesekkel hétfő reggel, egy 28 éves ruhagyári dolgozó az AFP-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, ma nem mennek dolgozni. „Ma munkanap van, de akkor se megyünk dolgozni, ha megvágják a fizetésünket” – idézi a dolgozót a BBC. Kormányzati dolgozók, ápolók és vasúti dolgozók is csatlakoztak a demonstrációkhoz.
A tüntetések eddig többnyire békésen zajlanak, ellentétben a 2007-es „sáfrányszín forradalommal”, amikor véres összecsapások történtek a hadsereggel. Najpjidóban azonban a rendőrök veszélyesen közelről lőttek vízágyúval a tüntetők közé, videók tanúsága szerint ebben többen megsérültek.
2011 előtt nagyjából 50 évig a hadsereg vezette Mianmart, ennek egy civil kormány kinevezése vetett véget. A puccsot megelőző héten egyre növekedett az aggodalom az országban, hogy a katonaság ismét hatalomra tör: a novemberi választások óta széleskörű választási csalással vádolták a kormányt: állításuk szerint 8,6 millió szabálytalanságot tártak fel. A választáson Aung Szan Szú Kji pártja egyértelmű győzelmet aratott: a parlament 412 székéből 346-ot az NLD nyert el. A Guardian szerint a győzelemhez előzetesen sem fért kétség, az erőszakmentes demokratizálásért évtizedek óta küzdő és 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szú Kji továbbra is nagy népszerűségnek örvend a hazájában.
Ennek ellenére a választás tovább növelt bizonyos társadalmi feszültségeket: 1,5 millió szavazó például nem adhatta le a szavazatát, miután többnyire etnikai kisebbségek által lakott területeken biztonsági intézkedésekre hivatkozva nem tartották meg a választást. Emellett körülbelül 1,1 millió rohingya sem szavazhatott, akik továbbra is táborokban élnek, miután 2017-ben a mianmari hadsereg civil szélsőségesekkel és buddhista milíciákkal karöltve szisztematikusan elkezdte kiirtani az ország lakosságának 4-5 százalékát kitevő, jellemzően muszlim vallású lakosokat. A rohingya lakosságnak továbbra sincs állampolgársága.
Szú Kjí múlt hétfő óta nem adhatott nyilatkozatot, az ügyvédje szerint nem engedték be hozzá. A kormányfőt állítólag február 15-ig tartják rendőri őrizetben, amíg a vizsgálat tart.
