Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésben tájékoztatott róla, hogy Schanda Tamás, az ITM államtitkár szűkszavú és cinikus válasszal reagált írásbeli kérdésére, ami arról szólt, hogy vajon mennyire szolgálja a nukleáris biztonságot az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) létszámcsökkentése, különösen a hivatal fennállásának — saját bevallása szerint is – legnagyobb volumenű eljárása előtt.
Újabb hazugságon kaptuk a kormányt, ráadásul a nukleáris biztonság területén: személyeskedő válaszban mondott ellent az…
Posted by Szél Bernadett on Sunday, 7 February 2021
Múlt nyáron jelent meg a hír az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Paks II. Zrt. és a Roszatom honlapján, hogy több év csúszás után ismét egyenesbe került a Paks II projekt. A Paks II. Zrt. az eredetileg tervezettnél három évvel később ugyan, de június 30-án benyújtotta a tervezett két új reaktor megépítéséhez szükséges létesítési engedélykérelmet az OAH-hoz.
A független képviselő bejegyzésében idézi az OAH év eleji jelentését, amiben a Hivatal is kihívásként értékeli a munkaerő-helyzetet:
„Még a 2019-es létszámzárlat során az OAH eredetileg tervezett létszámát közel tizedével csökkentették. A hivatal az előtte álló jelentős hatósági feladatokhoz és eljárásokhoz igazodva, ütemezetten határozta meg a munkaerő-szükségletet. Mindez jelentős kihívások elé állítja a szervezetet, mivel munkaerő-felvételre csak a kilépő, nyugdíjba vonuló munkatársak pótlásakor kerülhet sor.”
„(…) A nukleáris biztonság nem az az ügy, amit egy államtitkár személyeskedéstől hemzsegő és egy mondatos érdemi, ugyanakkor a valóságot nélkülöző válasszal intézhet el. Paks 2 biztonsága nem lehet propaganda-játékszer és a bürokráciacsökkentés eszköze.”
Szél egyébként tavaly év elején jelentette be, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul a Paks2-vel kapcsolatos közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt.
A politikus 2014 óta tartó pereskedése végállomásaként azt kívánja elérni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondja: a magyar kormány jogszerűtlenül korlátozta, hogy az adófizetők megismerhessék a paksi bővítés ütemterveit.
A magyar közvélemény továbbra sem tudhatja, pontosan mit, mikorra és mennyiért kellene felépítenie Pakson a Roszatomnak, pedig már hosszú évekre nyúlik vissza az adatok kiadása körüli huzavona: Szél először 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az MVM Zrt.-hez Paks2 megvalósítási ütemterveinek kiadása ügyében. Az MVM döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadta az adatok kiadását, amit egy perben a Szekszárdi Törvényszék is jóváhagyott.
Ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult Szél, ami négy év után meghozott ítéletében elutasította az alkotmányjogi panaszát (noha ugyanebben az ítéletében azt is kimondta az AB, hogy az adatkiadás megtagadásának okaként döntés-előkészítésre csak a döntés meghozataláig lehet hivatkozni, a politikai döntések, a parlamenti szavazások illetve maguk a megvalósítási megállapodások pedig már jóval a bírósági ítélet előtt megszülettek).
Az alkotmánybírósági elutasítás azért is volt pikáns, mert időközben egy másik bírói fórum az adatok kiadására kötelezte az MVM Zrt.-t, aminek az állami vállalat csak az adófizetők szempontjából fontos részletek kitakarásával tett eleget.
