Vasárnap zárják le a hivatalos nevezési időszakot a 2021-es Nobel-békedíjra. A listára esélyesként (tehát korábbi nyertesek jelölői által jelölve) került fel több ezer nevezett között a WHO COVAX-programja, Greta Thunberg klímaaktivista és Alekszej Navanij, orosz ellenzéki politikus is.
A COVAX-program egy három komponensű program része (Access to COVID-19 Tools – ACT), ami a koronavírus-pandémia idején bocsájt a járvány elleni védekezéshez nélkülözhetetlen orvosi eszközöket szegényebb országoknak, amelyek nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán juthatnának hozzá ezekhez. A programot a WHO mellett jegyzi az Európai Bizottság és Franciaország is. A COVAX ennek a programnak kifejezetten a COVID-vakcinákat szegény országokba eljuttató része.
A legígéretesebb vakcinákból rendelkezésre álló összes oltóanyagnak már december elejére 53%-át lekötötték a leggazdagabb államok. A People’s Vaccine Alliance nevű nemzetközi civil szövetség a Guardian által is közölt kimutatásából az derült ki, a világ 70 legszegényebb államában a népesség 90%-ának semmi esélye arra, hogy 2021 folyamán vakcinához jusson.
A szövetség öt tagja, az Amnesty International, a Frontline AIDS, a Global Justice Now és az Oxfam mind a szegényebb országokban folytatnak humanitárius munkát. Hangsúlyozták, a jelenlegi helyzet szerint a hatékony vakcinák 53%-át a Föld népességének mindössze 14%-át adó országok foglalták le maguknak.
Kanada például annyi vakcina-adagot kötött le, hogy 38 milliós népességének minden tagját akár öt alkalommal is beolthatná, miközben Bangladesben, vagy az egyenlítői Afrikában alig-alig kap majd valaki bármilyen oltást, ezeken a helyeken a vírus továbbra is hullámokban pusztít majd.
A civil szövetség figyelmeztetett, hogy a leghamarabb elkészült Pfizer/BioNtech vakcina adagjainak 96%-át a nyugati országok kötötték le, a hasonló, új, mRNS technikával készült Moderna vakcinánál ez az arány 95%. Mindkét vakcina ára elég magas, és mivel -70 fok alatt kell tárolni őket, számos a koronavírus által súlyosan veszélyeztetett állam számára egyáltalán nem nyújtanak majd megoldást.
A listán ott van többek közt a magyar Helsinki Bizottság is, a jelölő Jette Christensen így magyarázta döntését:
„Idén a jelölésemmel a demokráciáért mint európai kormányzási formáért küzdőket támogatom.”
Christensen egyébként a lengyel bírókból álló jogvédő szervezetet, a IUSTITIA-t is jelölte.
A kitüntetést végül elnyerők illusztris társaság tagjai lesznek: a korábbi díjazottak között megtaláljuk Martin Luther King, Teréz anya vagy épp Nelson Mandela (akiről nemrég Budapesten közterületet is elneveztek) nevét.
Több Nobel-békedíj odaítélését övezte vegyes fogadtatás, ilyen volt például Henry Kissingeré, a Nixon-kormány Watergate-botrány után is hivatalban maradó külügyminiszteréé, de nem volt egységesen pozitív visszhangja a 2009-ben éppen csak hivatalba lépő Barack Obama elnök díjazásának sem, illetve kitüntetése után évekkel, a rohingya népesség ellen elkövetett népirtás kapcsán ellentmondásossá vált Aung San Suu Kyi burmai politikus Nobel-békedíjának megítélése is.
A több ezer személy és szervezet nevét tartalmazó listára egyébként felkerült Donald Trump volt amerikai elnök neve is, aki éppen hivatalon kívülről várja az ellene indítandó második impeachment-eljárást lázadás szításáért, melynek során január 6-án az őt támogató demonstrálók betörtek az amerikai kongresszus épületébe. Az viszont tény, hogy elnöksége alatt Amerika nem indított újabb háborút.
