Ahogy arról január 8-án Facebook-oldalamon beszámoltam, a capitoliumi események tükrében írásbeli kérdésekkel fordultam Orbán Viktorhoz és Pintér Sándor belügyminiszterhez. Orbán Viktornál arról érdeklődtem, hogy a Fidesz esetleges 2022-es országgyűlési választásokon történő veresége kapcsán számíthatunk-e hasonló hozzáállásra tőle, mint Donald Trumptól, míg Pintér Sándort a közrend biztosításáról kérdeztem.

A Mérce szerzője, Tóth Csaba Tibor cikke alapján felvetődött, hogy volt-e értelme benyújtani a két irományt. Úgy gondolom, hogy igen. Bár sokan naivitásként értékelik, míg mások politikai haszonszerzést látnak ebben, a valóság az, hogy Orbán Viktor és Donald Trump politikája és hatalomfelfogása sokban hasonlít.

A helyzet az, hogy a feltett írásbeli kérdésekre egyetlen jó válasz létezik: a Fidesz elfogadja a saját szabályai alapján alakított választás eredményét, még akkor is, ha az kormányváltást eredményez. A válasz persze valószínűleg nem ez lesz, hanem sorosozás, brüsszelezés és migránsozás. Ez árulkodó, és jól mutatja, hogy

Orbán Viktor politikája ugyanúgy álhírekre és hazugságra épül, mint Trumpé, aki két hónapja nem volt képes elismerni a választási vereségét.

Trump a vereség után folyamatosan gyártotta a teljesen megalapozatlan összeesküvés-elméleteket arról, milyen csalások voltak a választáson. Ezeket az elméleteket még a Trump által kinevezett Legfelsőbb Bíróság bírái és a republikánus vezetésű Georgia állam vezetői is cáfolták. Ehhez kísértetiesen hasonlító eszmefuttatásokat a Fidesztől is hallhattunk már: ha az ellenzék győz, akkor az csak Brüsszelnek és Sorosnak lesz majd köszönhető, nem is a magyar embereknek. Innen már nincs messze a Trump-féle reakció.

Az ellenzék a 2018-as választásokat követően elismerte a választási vereséget, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártokat az Állami Számvevőszék megalapozatlan büntetései sújtották, a közmédiát pártmédiaként használta a Fidesz, és sorolhatnám azokat a súlyos egyenlőtlenségeket, amelyek a legutóbbi választásokat jellemezték. Nem véletlen, hogy több százezer ellenzéki szavazó vonult az utcára, de az ellenzéki vezetők higgadtságának köszönhetően komolyabb, a washingtoniakhoz hasonló atrocitás nem történt. Vajon ugyanez a higgadtság várható-e Orbán Viktortól?

Sokan időszerűtlennek gondolják a kormányváltás esélyességét taglaló diskurzusokat. Én úgy gondolom – és egyre több közvélemény-kutatás is ezt támasztja alá, a 2019-es önkormányzati választás eredményeiről nem is beszélve –, hogy az elmúlt tíz évben most a legidőszerűbb kormányváltásról beszélni. Egyfelől azért, mert alig másfél év maradt a 2022-es országgyűlési választásokig, másfelől az elmúlt hónapokban fordult meg az a tendencia, amely eddig a Fidesz előnyét jelentette. Az ellenzéki pártok közös programjukkal, céljaikkal, leendő jelöltjeikkel és miniszterelnök-jelöltjükkel mára eljutottak oda, hogy leváltsák Orbán Viktor kormányát.

Tóth Csaba Tibornak teljesen igaza van abban, hogy a programalkotás a leglényegesebb része a politikai pártok munkájának, a Párbeszéd is az alapjövedelem népszerűsítését, bemutatását tekinti egyik legfontosabb feladatának – ugyanakkor 2022-re igenis készülni kell fél szemmel a nemzetközi történéseket is figyelve.

Budapest, 2021. január 14.

Kocsis-Cake Olivio

a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselő