Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
törökország

Erdoğan pártkatonát nevezett ki egy híres szekuláris egyetem rektorának, a kulturális háború folytatódik

Ez a cikk több mint 3 éves.

Több mint két hete folyamatosan tüntetnek az isztambuli Boğaziçi (Boazicsi) Egyetem diákjai, miután Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök Melih Bulut, egy kormánypárti politikust nevezte ki az egyetem rektorának. Törökország azon kevés országok egyike, ahol az államfő egymaga nevezi ki az állami egyetemek rektorait, szóval ez nem az első eset, hogy Erdoğan saját emberét helyezi egy egyetem élére, ez sokkal inkább egy évtizedek óta tartó kulturális háború újabb csatája.

Miután 1923-ban Musztafa Kemál Atatürk kikiáltotta a Török Köztársaságot, az új rendszerben a vallás kifejezetten a négy fal közé szorult. Fejkendőben vagy hosszabb szakállal például nem lehetett állami intézményekbe belépni, így kendőt viselő nők se egyetemre nem járhattak, se közalkalmazottak nem lehettek.

Az oktatásban a vallási iskolák (medresze) helyét átvették az Imam Hatip-ok, ezek az általános tananyag mellett Koránt, arab nyelvet és egyéb vallási tárgyakat oktattak. Ezen iskolák tananyaga azonban a szakmunkásképzők tananyagával volt egy színvonalon, az Imam Hatipokban szerzett érettségivel még egyetemre se lehetett bekerülni.

Így a konzervatív családoknak, akik azt szerették volna, hogy gyermekük vallásos oktatásban részesüljön, vállalniuk kellett, hogy még egy rendes érettségit sem fog szerezni. Eközben sokan nem azért kerültek Imam Hatip iskolákba, hogy vallásos oktatásban részesüljenek, hanem mert tanulmányi eredményeik nem voltak olyan jók, hogy „rendes” gimnáziumba bekerüljenek.

A szekulárisok évtizedeken keresztül ezzel próbálták a konzervatív réteget tanulatlannak bemutatni. Nem véletlen, hogy a 70-es évektől egyre erősödő politikai iszlám mozgalmak az oktatásban uralkodó szekuláris hegemóniát akarták megtörni.

Necmettin Erbakan volt miniszterelnök, a török politikai iszlám atyja, maga is azzal vált ismertté, mikor az Isztambul Müszaki Egyetem diákjaként kiharcolta, hogy a kampuszon legyen imahely, ahol a napi kötelező imákat elvégezhetik a vallásos diákok.

Az egyetemek mindig is a frontvonalában voltak a szekuláris-konzervatív kultúrharcnak, a jelenleg is kormányzó Igazság és Fejlődés pártja (AKP) ugyan 2002 óta van hatalmon, de az egyetemeken a fejkendő viselését tiltó rendeletet azonban ők is csak 2008-ban törölték el. Pár évre rá engedélyezték, hogy állami oktatási intézményekben is lehessenek imahelyek. Ezt pedig egy vitatottabb lépés követte: az állami tulajdonú felsőoktatási kollégiumokba kihelyezett pszichológusokat imámokra cserélték, mondván, a fiatalok lelki problémáira a vallás a legjobb megoldás.

2015-ben, mikor a kormány az egyébként híresen szekuláris Isztambul Műszaki Egyetem kampuszára akart mecsetet építeni, a diákok petícióba kezdtek, hogy ha mecset lehet, akkor legyen Jedi templom is az egyetemen. Erdoğan persze nem csak így próbálta meg növelni befolyását az egyetemeken. Míg 2011-ben még csak huszonkét török egyetemen volt vallási tanulmányok szak, addig mára mára már százöt egyetemen képeznek imámokat.

Az államfőnek a szekuláris értelmiség alma matereinek számító egyetemek is régóta szúrták a szemét. A 2016-os sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotban parlamenti szavazás nélkül hozott egy törvényt, amellyel az ő kezébe került az állami egyetemek rektorainak kinevezése, és egyből el is kezdte hozzá hű emberekkel feltölteni a rektori posztokat. Míg tíz éve még egyetlen vallási tanulmányokat végzett rektor sem volt az országban, mára már a rektorok 10%-a csak ilyen végzettséggel rendelkezik.

A Boğaziçi Egyetem pedig már régóta zavarta az iszlamista vezetést, nem véletlenül. 1831-ben Robert College néven amerikai misszionáriusok alapították, ekkor még csak gimnáziumként működött, és az Isztambul lakosságának több mint felét kitevő keresztény közösséget szolgálta ki elsősorban, a századfordulóra azonban a török szekulárisoknak is egyik legfontosabb intézményévé vált. 1971-től aztán állami kézbe került, és egyetemmé alakították, ekkor kapta meg mai nevét is.

A Boğaziçi nemcsak az ország legjobb felsőoktatási intézménye lett, de a szekuláris eszmék központja is. Az amerikai misszionáriusok által alapított, híresen liberális egyetem érthető módon nem alakított ki jó kapcsolatot az Erdoğan-kormánnyal. 2018-ben, mikor a török hadsereg dzsihadista milíciákkal közösen megszállta a Szíria északi részén található, kurdok által lakott Afrin tartományt, az egyetem diákjai tüntetést szerveztek tiltakozásképp.

A rendőrség durván rontott rá a tüntető egyetemistákra, összesen huszonhét diákot ítéltek börtönbüntetésre a tüntetésen való részvétel miatt. Ezek után szinte várható volt, hogy Erdoğan előbb vagy utóbb saját emberei közül fog valakit az egyetem rektorává kinevezni. Idén első elnöki rendeletével pedig meg is tette ezt.

Melih Bulu, az újonnan kinevezett rektor 2002 óta tagja a kormánypártnak, ő alapította a párt helyi szervezetét Isztambul Sariyer kerületében, 2009-ben Atasehir kerületben volt a kormánypárt polgármester jelöltje, a 2015-ös országgyűlési választásokon pedig országgyűlési képviselő jelölt.

A Boğaziçi Egyetem hallgatói és professzorai azonban nemcsak politikai múltja miatt nem szeretnék rektoruknak, hanem azért sem, mert mint 2011-ben kiderült, Bulu doktori disszertációja megírásához elég súlyos plágiummal élt. Az egyetem tanárainak és diákjainak így eggyel több oka van, hogy hetek óta tüntessenek az Erdoğan által kinevezett rektor ellen.

Az illiberális kormány azonban a tőle elvárható módon reagált a diák tüntetésekre: több alkalommal is könnygázzal oszlatták fel a demonstrációkat, és eddig több mint harminc diákot vettek eddig őrizetbe. Erdoğan pedig kijelentette, hogy azok, akik tüntetnek, nem diákok, hanem terroristák.

Már nemcsak a Boğaziçi, de más egyetemek diákjai is napi rendszerességgel demonstrálnak az új rektor kinevezése ellen, Erdoğan azonban egyelőre nem enged. A magyarországi SZFE esetére kísértetiesen emlékeztető Boğaziçi Egyetem ügye rámutat, hogy az illiberális demokráciák autoriter vezetői számára mennyire fontos az oktatás szabadságának és autonómiájának felszámolása.

Címlapkép: Erdogan Facebook-oldala.
Kommentelj a Facebook-poszt alatt!
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben