A nagyjából 14 ezer lakossal rendelkező Biatorbágyon most épül a harmadik focipálya néhány méterre a Madár-forrástól, amely kirándulók kedvelt kiindulópontja. Az építési munkálatok már megkezdődtek, amikor a fideszes polgármester megrendelte a környezeti hatástanulmányt, amely szerint az épülő focipálya nem jelent veszélyt a környezetre.

Az új focipálya Biatorbágy iharosi városrészén található, a forrástól kb. 25-30 méterre. A területen korábban homokbánya működött, amely 15-20 évvel ezelőtt hagyott fel a kitermeléssel, azóta a terepet rekultiválták, a hatástanulmány szerint cserjés, bozótos nőtt rajta az eltelt évtizedekben. A munkálatok szeptemberben kezdődtek, a buldózerek azóta a drónfelvételek – de még a munkálatokat végző cég imázsfilmje – tanúsága szerint is elhordták a domboldalt, írja az Átlátszó.

A buldózerek munkáját bemutató imázsfilm felvételeit és a Szövetség Biatorbágyért Egyesület Facebook oldalán közzétett, az építkezés előtti állapotot mutató fotót összehasonlítva látszik, hogy lényeges különbség állt elő a területen a munkálatok megkezdése óta.

Ennek ellenére az Átlátszónak Tarjáni István polgármester megerősítette, hogy az építkezéshez nem kellett építési engedélyt kérni. Ezt azzal magyarázta, hogy a törvény értelmében csak „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1 méternél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához” kell engedély – csakhogy az építésről készült felvételeken egyértelműen látszódik, hogy nem csak egy méteres mértékben változtatták meg a terepszintet.

A Szél Bernadett országgyűlési képviselő által decemberben közzétett videón is látszik, mekkora szintkülönbség alakult ki az építkezésnek köszönhetően:

Az önkormányzat eljuttatta az Átlátszó részére a környezeti szakvéleményt, amely csak október végén készült el, azok után, hogy a dózerolás már megkezdődött. A véleményben éppen ezért múlt időt használnak, és mivel a tereprendezés már folyamatban volt, ezért csak „a már kivágott fák tuskóit és a törzseket” tudták a szakértők megnézni és beazonosítani.

A szakvélemény kitér a forrás védettségének kérdésére (a Szövetség Biatorbágyért Egyesület szerint a forrás vize a legfrissebb szakvélemény alapján iható lenne, ha a környezetét rendbe tennék), amelyről megállapítja, hogy bár a természetvédelmi törvény értelmében „ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell” – ez pedig eddig nem történt meg a Madár-forrás esetében. A tanulmány leszögezi, hogy amennyiben a forrás később védetté lesz nyilvánítva, „abban az esetben védetté nyilvánítási jogszabály kell, hogy rendelkezzen a védőterületekről, és a védőterületen folytatható tevékenységekről.” Az Átlátszó szerint a Biatorbágyi Tájvédő Kör időközben kezdeményezte a forrás védetté nyilvánítását.

További érdekessége az ügynek, hogy a telket az önkormányzat 422 millió forintért vásárolta meg 2020 májusában egy helyi autókereskedő és -szervizes családtól,

a vételről pedig a polgármester a veszélyhelyzet miatti különleges jogrend alapján egy személyben döntött.

A Telex cikke szerint a telek megvásárlását a képviselő-testület tavaly áprilisban még leszavazta, Tarjáni állítása szerint azonban az egy évvel későbbi döntést csak a képviselők megkérdezése után hozta meg. „Ilyen ügyben azért én nem szoktam egyedül dönteni. A testület kétharmada támogatta a vásárlást” – idézi a Telex a polgármestert.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szeptemberben megtudta, hogy az önkormányzat a telket májusban visszavásárolta attól a gazdasági érdekeltségtől, amelynek korábban a mostani vételár töredékéért eladta. Szél azóta több dokumentumot is kikért az önkormányzattól, ezekből kiderült, hogy 3 évvel ezelőtt még egy önkormányzati értékbecslő 115,65 millió, míg a bírósági igazságügyi szakértő 231 millió forintra becsülte a telek értékét. A politikus hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, amelynek nyomán a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el. A nyomozás jelenleg is zajlik.

A környezeti szakvélemény megállapítja, hogy „a beruházásnak sem a tervezési területre, sem pedig annak környezetére nincs káros hatása”. A helyiek ezzel láthatóan nem értenek egyet, szeptemberben demonstrációt is szerveztek a leendő focipálya területére. Szél Bernadett pedig a telekkel kapcsolatos legutóbbi, december 18-i bejegyzésében optimista hangot ütött meg:

„Sokan lefutottnak hiszik ezt a koronavírus-járvány segítségével, „műfű alatt” megvásárolt telken folyó beruházást. A négyezer tonna zúzott kő láttán ez akár jogosnak is tűnhet, hisz a teljes növényzetet ki lehetett irtani pár hét alatt két hektáron, és a kőbányák is szívesen szállítanak jó pénzért cserébe. De, mint tudjuk, nincs lefutott meccs, amíg a bíró a sípjába nem fúj, én pedig hiszek benne, hogy a Madár-forrás rétjén egyszer még valódi fű nő majd műfű helyett, és ameddig lehet, küzdeni fogok érte! Minden talpalatnyi zöldért ki kell állnunk!”