A leköszönőben lévő Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint jogszerűen számolja fel a Hős utcai lakótelepet a kőbányai önkormányzat, vagy legalábbis nem találtak hátrányos megkülönböztetésre utaló jeleket, írja a TASZ blogjában. Pedig a kerület vezetése úgy bontja le az ott lakók feje fölül a lakásokat, hogy eközben nem kárpótolja megfelelően őket.

A Hős utca mai állapota az elmúlt 10 év teljes elhanyagoltságának eredménye – a tizedik kerületi önkormányzat elhelyezés nélkül lakoltat ki családokat, magántulajdon esetében pedig alacsony csereértékkel (4-5 millió forint) vagy másik szegregátumba költöztetéssel próbálja megoldani a lakhatási problémákat. Az ilyen lakótelepek létezése ráadásul csak fokozza az ott élők kirekesztését, a szegénységet és a társadalmi csoportok közötti ellentéteket, a felszámolás célja integráció, vagy jobb életminőség elérése kellene, hogy legyen.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig 2015-ben precedenst teremtve (majd a bíróság is 2016-ban) a miskolci számozott utcák ügyében már kimondta, hogy egy ekkora méretű szegregátum felszámolása csak végiggondolt tervezés és komplex intézkedési terv alapján lehetséges és jogszerű.

A határozatot a honlapon az EBH ki is emelte, mint 15 éves működésének egyik meghatározó döntését, korábban ugyanis úgy gondolták: súlyosan sérti a lakók emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát, ha az önkormányzat úgy számol fel egy telepet, hogy nem gondoskodik a lakók hajléktalanná válásának megelőzéséről, a telepinél jobb lakhatási körülmények közé kerüléséről.

Bár a Hős utcában a helyzet nagyon hasonló, mint Miskolcon volt, azzal a különbséggel, hogy itt a lakások nagy része magántulajdon, nem az önkormányzat kezében van. A lakóteleppel foglalkozó Kontúr Egyesület és a TASZ közös beadvánnyal szerette volna megerősíttetni a korábbi, precedens értékű döntést azzal, hogy a kiszolgáltatott magántulajdonosokról is megállapítsa a hatóság, hogy, őket is jogsérelem érte ugyanolyan önkormányzati eljárás és mulasztások miatt.

A TASZ szerint a hatóság viszont szűk fél évet követően, helyszínbejárás és tanúmeghallgatások nélkül rövidre zárta az eljárást és elutasította kérelmüket.

Szerintük a döntésből érezhető volt, hogy a hatóság nem kívánt foglalkozni kérelmeik nagy részével, különböző eljárásjogi és hatásköri szabályokat szűken értelmezve korlátozta le a vizsgálatot az elmúlt egy év történéseire, noha a telepfelszámolás évek óta folyamatosan zajlik.

„Az EBH szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha szegregátum helyett krízistömbbe kerülnek a lakók, nem látszik számára előítéletesnek az önkormányzat, és azt is megállapította, hogy nincs olyan összehasonlítható helyzetben lévő csoport a kerületben, amelyhez képest rosszabbul bánik az önkormányzat a Hős utca lakóival”

-írják.

A jogvédő szervezet szerint a hatóság érvei ellentmondanak eddigi gyakorlatának és érdemi döntéseinek, amelyekben felismerte a strukturális egyenlőtlenséget és azt, hogy nem kell ténylegesen összehasonlítható helyzetben lévő csoportnak léteznie ahhoz, hogy a hátrányos megkülönböztetést megállapítsák. Míg Miskolcon a hatóság megállapította: azzal, hogy az önkormányzat nem dolgozott ki a Számozott utcákra vonatkozó intézkedési tervet és hatástanulmányt, közvetetten hátrányos megkülönböztetést valósított meg az érintettekkel szemben, addig szerintük a Hős utcában ilyen nem történt.

Amíg a miskolci önkormányzatnak tehát felrótták, hogy anélkül fogtak bele a telepfelszámolásba, hogy az ott élőket világosan és segítő módon tájékoztatták a lakhatásukkal összefüggő kérdésekről, addig a Hős utcában már nem tartották problémásnak a tájékoztatás elmaradását.

A TASZ ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordul – bár a perben alperesként már nem az Egyenlő Bánásmód Hatóság, hanem az ombudsmani hivatal fog részt venni, amely január 1-én lett a hatóság jogutódja.