Elvesztette a norvég kormány ellen indított perét a sarkvidéki olajfeltárások ügyében a Greenpeace és a Fiatal Föld Barátai, a norvég legfelsőbb bíróság a mai napon jóváhagyta a kormányzati terveket.
Az ügy még 2016-ban indult, miután az állam új olajkitermelési engedélyt adott ki a Barents-tengerre, azóta pedig a legfelsőbb bíróságig jutott, a civilek pedig abban reménykedtek, precedenst teremtenek az olajipar sarkvidéki terjeszkedésének korlátozásában. Álláspontjuk szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát és a norvég alkotmányt, amely elfogadta a globális felmelegedés szintjének 1,5 Celsius alatt való tartásának célját, hiszen a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást.
Norvégia jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre: az itt megtermelt és máshol elégetett gáz és olaj mennyisége meghaladja az országon belül felhasznált fosszilis tüzelőanyagok tízszeresét.
A bírók többsége arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek és a kormánynak széles hatásköre van az új olajterületek odaítélésében, ráadásul a parlament nagy többsége többször elutasította a norvég olajkitermelés megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
A Fiatal Föld Barátai érdekvédelmi csoport bírálta a most született döntést. A Twitteren megosztott posztjukban arról írnak, az ítélet azt jelenti, hogy
„A mai fiataloknak nincs alapvető jogi védelmük a jövőjüket veszélyeztető környezeti károkkal szemben. (…) Ez megdöbbentő, és mérgesek vagyunk emiatt”
– írják a civil szervezet képviselői, majd a fiatalokhoz fordulva azt üzenik: hamarosan választások lesznek Norvégiában, menjenek el szavazni.
Hvis dommer Høgetveit har flertall i Høyesterett, betyr det at dagens ungdom mangler grunnleggende rettsvern fra skader på miljøet som setter vår framtid i fare. Det er sjokkerende, og vi er rasende. Vi har ett budskap til alle unge og andre som bryr seg: Det er snart valg. STEM!
— Natur og Ungdom (@NaturogUngdom) December 22, 2020
Az üggyel kapcsolatban nemrég a Magyar Természetvédők Szövetsége arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett terület különösen értékes ökoszisztémával rendelkezik, így az engedélyek kiadásának környezetkárosító hatása is súlyosbodik.
Míg Norvégia kőolajtermelésének legnagyobb része a sarkvidék déli részéről származik, az oslói kormány úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan kőolajlelőhelyek a Barents-tenger mélyén vannak, Európa legészakibb partjainál. Több norvég tudományos társaság azonban még kísérleti fúrások indítását sem támogatja ezen a területen, nem hogy a tömeges kitermelést, a kockázatot ugyanis növeli, hogy nincsen hatékony technológia az olaj jégből való eltávolítására, ez pedig növeli egy esetleges olajszivárgás károsító hatását. (Habár ez épp nem is tűnik akkora „akadálynak” annak a borzasztóan aggasztó ténynek a fényében, hogy idén először nem kezdődött el az Északi-sarki-óceán jegesedése november elejére). A norvég energiaügyi és kőolajügyi minisztérium pedig már be is jelentette, hogy a terület feltárási engedélyeztetésének újabb fordulóját tartják hamarosan.
A világon már így is több kőolajat és földgázt találtak, mint amennyinek az elégetésével be lehetne tartani a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt, az új engedélyek kiadása pedig csak tovább távolítja a világot a klímacsúcs céljaitól – hangsúlyozta a norvég civilekkel szolidaritást vállaló MTVSZ.
