Korábban írtuk:

Csupán a halászati jogok kérdése maradt megoldatlan Nagy-Britannia és az EU között a kilépési tárgyalásokra adott határidő végleges lejárta előtt, de az még mindig megoldatlan maradt. Erre figyelmeztetett ma reggel Michel Barnier, az Európai Unió brexitügyi főtárgyalója. Barnier nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság és a britek számára is „hamarosan eljön az igazság pillanata.”

Ha ugyanis a két fél nem tud megegyezni az EU tengeri „speciális gazdasági zónákhoz” való hozzáférésének és az ott megállapított halászati kvótáknak a kérdésében a következő pár órában, az azt jelenti, hogy a britek január elsejével teljesen rendezetlenül, megegyzés nélkül zuhannak ki az EU-ból.

A dolog azért rendkívüli, mert a brexit-tárgyalások során eddig minden kérdésre, az ír tengeri vámhatárra, és a nemzetközi kereskedelemre is találtak, legalább átmeneti megoldást, arra a kérdésre azonban, hogy kik és milyne feltételek mellett használhatják halászatra a brit különleges gazdasági, tengeri zónát, és hogy a britek milyen feltételek mellett tehetik ezt meg ezentúl más országok zónáiban, továbbra is a teljes megállapodást kétségbe vonja.

Barnier, és a Downing Street brexit-ügyi főtárgyalója, David Frost is nyilatkozatot tett közzé a ma reggeli Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen  online konferenciabeszélgetés után mindketten arról számoltak be, a határidő előtt közvetlenül sem történt előretörés az ügyben.

Az EU-n belüli, mások gazdasági zónáihoz hozzáférést biztosító egyezmények felbomlásával ugyanis a francia, belga és ír halászok többé nem mehetnének brit vizekre. Kihangsúlyozták, hogy a továbbra is brit joghatóság alá tartozó Észak-Írország partjainál élő makrélák ívási és születési területe az írországi Galwaynál, a La Manche csatorna tőkehalállományának esetében pedig ez a terület a franciaországi Normandia partjainál van, így egyik halállományt sem engednék át a brit halászoknak, akik azonban továbbra is a kvóta szerint halásszák őket, és a brexit támogatásának egyik oka körükben éppen az volt, hogy nem kívánják a kvóták szerint a halállományt megosztani a többi országgal.

A problémára pedig eddig nem született egyértelmű megoldás, és Johnson miniszterelnök még ma reggel is a teljes halászati fennhatóság elfogadását követelte von der Leyen bizottsági elnöktől.

A brit miniszterelnök irodája a beszélgetés után kinyilvánította, „immár nagyon is valószínű, hogy nem érhető el a végső brexit -megállapodás, ha csak a kérdésben az EU álláspontja lényegesen meg nem változik.”

A brexit-megállapodás tervezetét, tehát egy rendezettt brit kilépés jogi kereteit a két fél 2017 eleje óta tárgyalja érdemben. Az akkori Európai Bizottságot, amelyet Jean-Claude Juncker vezetett, azóta Ursula von der Leyen váltotta fel, a David Cameron lemondása után hivatalba lépett Theresa May-t és gyakran változó brexit-tárgyalási csapatát pedig Boris Johnson. Miközben az immár 3 és fél éve húzódó megbeszélések számos alkalommal kerültek a teljes meghiúsulás szélére, most először gyakorlatilag borítékolható, hogy a helyzet már nem fog megváltozni.

De miért a halakon csúszik el az egész?

Más kérdésekkel ellentétben a brit-EU-s halászati viszály immár nem csupán elméleti síkon zajló kérdés, hanem konkrét kereskedelmi háborúvá is fajult a különböző halászati flották között.

A brit Királyi Haditengerészet a tárgyalásokon elfoglalt pozíciónak egy hete nyomatékot is adott, amikor a hadiflotta járőrei tartóztatták fel, és szállták meg a La Manche csatorna brit vizein halászó francia kereskedelmi hajókat, és a francia hadiflotta is védelmezni kezdte saját halászait. A Times által megszellőztetett londoni kormányzati tervek szerint a Királyi Hadiflotta egy megegyezés nélküli brexit után konkrétan a francia halászok letartóztatására is felkészült, amennyiben azok a London által brit felségvizeknek tartott területen érik tetten.