A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik az ellen, hogy a tanító- és óvodapedagógus-képzés túlnyomó többsége egyházi kézbe kerüljön, és annak fenntartóváltásait „kizárólag politikai, hatalmi szempontok vezéreljék” -írják szerkesztőségünkhöz kedden délelőtt eljuttatott közleményükben.
A HVG a múlt héten ingyenes online platformján rövidebben, fizetős online kiadványában, a hvg360-ban, illetve a múlt csütörtökön megjelent nyomtatott hetilapban bővebben arról írt, hogy a kormány kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartásának átvételét. Ha bekövetkezik a váltás, az az országos pedagógusképzés szempontjából is jelentős lesz, mivel a kormány Egert pedagógusképzési centrumnak álmodta meg, s emiatt korábban odatelepítette az Oktatáskutató és Fejlesztő intézetet is (a kutatóintézet feladati később átkerültek az Oktatási Hivatalhoz).
Az egri példa nem egyedi: a lap információi szerint a kormány azt tervezi, hogy az egyházi intézmények a mostaninál sokkal fontosabb szerepet játsszanak a pedagógusképzésben, mint eddig. (Ez leginkább a tanító- és óvodapedagógus-képzésekre vonatkozik, a tanárképzések többnyire továbbra is állami kézben maradnak.)
Az egri katolikus átvétel mellett szóba került például a Nyíregyházi Egyetem evangélikus, és a kaposvári tanítóképzés református egyházhoz kerülése.
Ha az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés egyházi fenntartóhoz kerül, akkor az idén tanítónak felvett hallgatók több mint fele már egyházi intézmény diákja lenne.
Az elképzelés mögött a HVG szerint az a szándék áll, hogy felsőoktatásban létrehozott vagyonkezelő alapítványi modell mintájára az érintett intézményekre egy kormányváltás esetén is nagyobb befolyása legyen a Fidesznek az egyházakon keresztül.
A PSZ és az FDSZ keddi közös közleményében kijelenti, hogy visszautasítják a vidéki egyetemek stabilitásának, működőképességének veszélyeztetését a karok, intézetek „további nagy számú, tisztán politikai és hatalmi megfontolásból történő kiszervezését”.
Szerintük ehelyett a magyar pedagógusképzés egységes rendszerének további megőrzésére kellene törekedni, és biztosítani kellene a választás lehetőségét az egyházi és az állami felsőoktatás között, a hozzáférés érdekében arányos földrajzi lefedettség megtartásával, és szektorsemleges, egyenlő esélyeket biztosító finanszírozással.
„A pedagógusképzés gerincét továbbra is az állami felsőoktatási intézményeknek kell jelenteniük, ezt a felelősséget az állam nem háríthatja át az egyházakra! Az FDSZ és a PSZ továbbra is kiáll amellett, hogy nem politikai alapon szervezett csúcsminisztériumi irányításra van szükség kapkodva meghozott döntésekkel, hanem a szakmai építkezésnek, fejlesztéseknek hátteret adó szakminisztériumi irányításra”
– írják, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy a pedagógusképzést és az utánpótlást biztosító kihívásokra megfelelő válaszokat adjon az intézményrendszer, hosszabb távú stabilitásra van szükség. Azokban az esetekben pedig, amikor egy képzési terület nagy része kerülne egyházi fenntartásba, a szakszervezetek szerint elengedhetetlen a felsőoktatási autonómia, a lelkiismereti és a tanszabadság jogi garanciákkal történő biztosítása.
Leszögezik, nem az egyházi intézményfenntartás támadása, végképp nem egyházellenesség motiválja tiltakozásukat, hanem „a világnézetileg semleges oktatás iránti aggodalom”.