Február nyolcadikán, a nácik és magyar csatlósaik budapesti kitörésének évfordulójára szervezett szokásos szélsőjobboldali megemlékezés ellen szervezett egyik demonstráció szervezőjét jogtalanul bírságolta meg a rendőrség, írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye.
Mint írják,
„Mondvacsinált indokkal bírságolta meg a rendőrség egy februári budapesti antifasiszta demonstráció szervezőjét, akinek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott segítséget. A bíróság felmentette.”
Az Autonómia csoport által szervezett megmozduláson több százan vonultak fel a szélsőjobboldali masírozás (és megemlékezés) ellen tüntetve a Városmajorban, majd a jelenlévő roma ellentüntetők rendezvényével egyesülve a Maros utcán vonultak fel a nácik elestére emlékező csoportosulás helyszíne felé. Az eseményeket élőben közvetítettük, felvételünk az alább nézhető vissza:
A rendőrség akkori indoklása szerint ez a vonulás volt szabálysértő, azonban a TASZ közreműködése nyomán a bíróság kijelentette, hogy a rendőrség rosszul ítélte meg a helyzetet, a szervezőt dr. Bodrogi Bea ügyvéd képviselte.
A februári, becsület napi náci felvonulás elleni demonstráció miatt csípőből bírságolt a rendőrség – ezt semmisítette most meg a bíróság.
Közzétette: Autonómia – 2020. november 26., csütörtök
Arra hivatkozva bírságolt ugyanis, hogy a szervező más helyszínre terelte a tüntetést az előre bejelentett Városmajor parki helyszínhez képest – amit a rendőrség biztosított. A rendőrség ezen valószínűsítése azonban a bíróságon nem állta meg a helyét: a közlemény szerint
„A rendőrség szerint a szervező a bejelentéshez képest más helyszínre és útvonalra szervezte a gyűlést, illetve arra hívta fel a résztvevőket, hogy térjenek el a bejelentett helyszíntől és útvonaltól. Ezt az állítást azonban a rendőrség a bíróságon még csak valószínűsíteni sem tudta, nemhogy bizonyítani. Nem vitatta, hogy a szervező a gyűlés kezdetén egyértelműen felhívta a résztvevők figyelmét, hogy hol van a tiltakozás pontos helyszíne, és nem tudta cáfolni, hogy a résztvevők spontán módon, maguktól hagyták el a helyszínt.”
A bíróság mindenben osztotta a jogvédők álláspontját, miszerint a szervező magatartása jogszerű volt, és a rendőrség nem tudta alátámasztani álláspontját. A tüntetési formával, mint az állampolgárok véleménynyilvánítási formájával és a rendőrség hozzáállásával kapcsolatban Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa kifejtette,
„A szabálysértési tényállások nem arra valók, hogy a rendőrség az önkényes alkalmazásukkal elijessze az embereket a tüntetések szervezésétől és a spontán tiltakozó akcióktól. A szabálysértési felelősség nem játék, csak kétséget kizáró bizonyítékok alapján állapítható meg. Csak így garantálható, hogy a tiltakozó polgárok komolyan vegyék”.
A kitörésnapi megemlékezések során a résztvevők a Budapesten, a Várban körülzárt náci, nyilas valamint honvédcsapatok elkeseredett és eleve kudarcra ítélt, véres kitörési akciójára emlékeznek, amit az öncélú pusztítás és öngyilkos akció helyett a hadibecsület magasztos megnyilvánulásaként fognak fel.
A nappali megemlékezések után a résztvevők egy része a „teljesítménytúraként” aposztrofált kitörés túrán is részt vesz, ami nagy vonalakban a menekülő fasiszta egységek, legalábbis a Széna térnél messzebb jutó maroknyi túlélő útvonalát követi. A túra jellegzetessége, hogy a magyarok mellett Európa számos pontjáról érkeznek résztvevők, és a túrázók jelentős része visel korhű, vagy korhű hatású katonai egyenruhákat, és többek hordanak magukkal náci relikviákat, például horogkeresztes zászlókat.
