A gyermekjogok világnapja alkalmából 11 civil szervezet adott ki közös állásfoglalást a kormány örökbefogadást nehezítő javaslatcsomagja ellen, szerintük ugyanis annak köszönhetően még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz, mint korábban.
A civil szervezetek a kormány ellentmondásos intézkedéseire rávilágítva azt írják mai közleményükben: míg korábban szakmai szervezetek határoztak arról, hogy ki válhat örökbefogadó szülővé, tavasszal több gyermekjogi szervezet egyöntetű tiltakozása ellenére az örökbefogadáshoz addig kötelező tanfolyamot csupán ajánlottá tette „az örökbefogadások elősegítése” érdekében, most pedig pont az ellenkező célért lép fel, hogy a jövőbeni örökbefogadásokat tovább nehezítse és hozzáférhetetlenné tegye.
Októberben Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere rendelete alapján tovább szigorították az egyedülálló szülők örökbefogadását: ennek értelmében csak akkor ajánlhatnak ki egy gyermeket egyedülálló szülőhöz, ha sem a megyei, sem az országos listán nem találtak házaspárt, aki fogadná. A civilek szerint már ez a döntés is szembemegy a gyermekvédelem és az alapvető jogok biztosa álláspontjával, amely szerint a gyermek lakóhelyen, de legalább megyén belül maradása elsőbbséget kellene, hogy élvezzen a házaspároknál való elhelyezéssel szemben.
Amellett, hogy ezzel megnyújtják az eljárást és késlelteti az örökbefogadást, azt is figyelmen kívül hagyják, hogy egyedülálló vagy nem házastársi kapcsolatban élő személyek is szerető otthont tudnak gyermekük számára biztosítani.
„Kimondottan károsnak és gyermekjogi szempontból is aggályosnak tartjuk, hogy a döntést az egyedülálló örökbefogadók esetében kivenné a kormány a szakértők kezéből és egy politikus, Novák Katalin családokért felelős miniszterre bízná”
– írják.
Ezt követően Varga Judit igazságügyi miniszter november elején benyújtotta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely többek között a kormánypárti „genderezős” narratíva egyes elemeit emeli be az alkotmányba azzal, hogy kimondja: az anya nő, az apa férfi, illetve hogy „minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.
Az utóbbi hetek kormánypárti javaslatai az Amnesty International Magyarország, Budapest Pride, Háttér Társaság, Labrisz Leszbikus Egyesület, LMBTQ gyermekek szülei és támogatói, Magyar Aszexuális Közösség, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT Szövetség, Prizma Közösség, qLit – Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért szerint igazi vesztesei az örökbefogadásra váró gyermekek lesznek.
Az elmúlt évek politikai retorikája és kormánypárti vezető politikusok homofób megszólalásai alapján a tiltakozó szervezetek szerint kétségtelen, hogy a nemrég benyújtott javaslatok hátterében a szivárványcsaládokkal szembeni előítéletek állnak.
„Olyan sztereotípiák, amelyeket a szakma tételesen utasít el: egyetlen tudományosan megalapozott és elismert kutatás sem támasztja alá, hogy az azonos nemű szülők gyermekei bármilyen szempontból hátrányosabb helyzetben lennének, mint a heteroszexuális párok gyermekei”
– írják a civil szervezetek.
Erre a tényre hívja fel a figyelmet a Háttér Társaság és a szivárványcsaládok közösségének új kampánya is.
A nevelőintézetek szakértők szerint nem tudják megadni a gyermekek fejlődéséhez szükséges figyelmet és érzelmi biztonságot, ráadásul nem ritka a súlyos bántalmazások előfordulása sem, ma Magyarországon mégis rengeteg gyermek marad állami gondoskodásban vagy kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz, miközben magyar párok vagy egyedülállók is szívesen felnevelnék őket, de nem tehetik.
A Háttér Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai szerint a meleg és leszbikus párok például sokkal nagyobb arányban fogadnának örökbe olyan gyermekeket, akiket a heteroszexuális párok inkább nem választanak (pl. három évnél idősebbeket, vagy olyan gyermekeket, akiknek valamilyen hátrányosnak ítélt tulajdonságuk van). Ráadásul miközben sok más országban arra törekszik a jogalkotó (illetve az ENSZ és az Európai Tanács is), hogy minden gyermek családban nőhessen fel, Magyarországon folyamatosan szűkítik ennek a lehetőségét, a gyermekek szempontjait másodlagosnak ítélve.
A gyermekjogok világnapján a javaslatok elfogadásának elhalasztására szólította fel a magyar országgyűlést az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Dunja Mijatovic, kiemelve: a család az család, a gyermek az gyermek, és minden gyermeket azonos jogok kell hogy megillessenek. A közös állásfoglalást kiadó 11 civil szervezet, az Európa Tanács álláspontjával összhangban felszólította az országgyűlést, hogy ne fogadja el a javaslatcsomagot, amelynek elsődleges kárvallottjai a magyar gyermekek lesznek.
