A Magyar Orvosi Kamara elítéli az egészségügyben tapasztalható korrupciót, így a rendelkezésére álló eszközökkel küzd ellene, ez pedig vonatkozik a szülészeteken tapasztalható hálapénzrendszerre is – derül ki a MOK közleményéből, mellyel a Telex által bemutatott, rendszerszintű szülészeti korrupcióra reagálnak.
A MOK ennek jegyében külön kiemeli a privát és az állami egészségügy elválasztásának fontosságát, miután jelenleg az állami kórházak infrastruktúráját nem ritkán – rendszerszinten – használják privát szolgáltatók.
A Magyar Orvosi Kamara közleménye
„A magyar orvostársadalom hosszú évek óta küzd azért, hogy az egészségügyben a tiszta viszonyok megteremtésével a betegek minőségi és biztonságot garantáló ellátása legyen a legfontosabb szempont. A korrupció minden formája az ellen hat, hogy a magyar emberek a lehető legjobb orvosi ellátást kapják. Különösen kirívó ez a szülészet-nőgyógyászat gyakorlatában ahol a hálapénz nyílt, az állami és magán ellátás összemosása pedig bújtatott korrupcióként rontotta a hivatás erkölcsi és szakmai nívóját.
A mai napon nyilvánosságra került gyakorlat szégyenteljes és minden elemében a hivatást rombolja. Az Orvosi Kamara felmérésében a magyar orvostársadalom elsöprő többsége ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány a szülészet-nőgyógyászat terén se nyisson korrupcióra lehetőséget.
Az új jogviszony törvény szellemének megfelelően a privát szektor részére se tegye lehetővé a jelentős terhelés alatt álló állami infrastruktúra kihasználását, illetve (az ügyeleti és sürgősségi ellátások kivételével) itt is válassza ketté a magán és állami ellátást. Ezzel ellentétes szabályozás a közvagyon kisajátítását eredményezi és – Európában kirívó módon – egy szűk orvosréteg lobbijának engedve lehetetlenné teszi a magyar nők biztonságos, egyenletes színvonalú, szigorú minőségkontroll alatt álló szülészeti és nőgyógyászati ellátását.”
A kamara szerint a jelenlegi rendszer amellett, hogy értelemszerűen hátrányos az anyákra, a szülészeti és nőgyógyászati ellátást igénybe vevőkre nézve, az orvostársadalom széles rétegeinek sem áll érdekében fenntartása, miután csak egy szűk elit profitál belőle.
A Telex szerdai cikkéből az derült ki – egy egyetemi klinika példáján keresztül bemutatva – hogy a jelenlegi szülészeti rendszerbe bele van kódolva a betegekkel való egyenlőtlen bánásmód, jellegét a kórlapokon lévő, az ápolt választott kezelőorvosát jelző mező jelzi.
Ugyanis amennyiben nincs egy bizonyos orvos neve bejegyezve a formanyomtatványon, csak egy „C” (latin: communis, közönséges) betű, vagy más jelzés ami arra utal, hogy nincs választott orvosa, vagyis nagy valószínűséggel hálapénzt vagy más ellentételezést sem fizet az orvosnak az ellátásért, akkor hátrébb sorolódik az ellátási rendben.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb ellátást kapna, de a lap által említett példa szerint korábban láthatnak el olyanokat, akik fizettek egy orvosnak, míg aki pusztán a társadalombiztosításra utalja magát, várhat, míg az ügyeletes orvos ellátja.
A lap forrásai szerint ez a rendszer, miszerint a kórlapokon is jelzik, ki a „fizetős”, a szülészeti osztályokon elterjedt, és a fentiek fényében könnyen előfordulhat, hogy szakmai szempontok helyett a kezelőorvos lobbiereje dönti el, kit látnak el előbb.
De hasonlóan problémás, hogy sok, magánpraxist működtető orvos az eleve leterhelt állami infrastruktúrát használja páciensei ellátására, köztük olyanok, akiknek egyáltalán nincs állami praxisa. Ők a kórházakban „önkéntes segítőként” lehetnek jelen hivatalosan, amit a jelenlegi szabályozás lehetővé tesz, a gyakorlatban ugyanakkor nagyban elősegíti a hálapénz-rendszer fennmaradását.
Miközben a szülészeti ellátás terén különösen jelentős a hálapénz, a korrupció problémája, a Telex értesülései szerint épp a szülész-nőgyógyászok kaphatnak felmentést a jelenleg átalakításra váró új, orvosok helyzetét rendezni hivatott szabályozásban azon kitétel alól, hogy egy orvosnak vagy magán, vagy állami praxisban kell dolgoznia.
