Bizarr összeesküvés-elmélettel indította a hetet a közmédiához tartozó Híradó.hu az uniós források elosztásának jogállamisági feltételekhez kötése kapcsán. A portál Orbán Viktorra hivatkozva úgy ítéli meg, a Soros-hálózat bevándorlókat akar kényszeríteni Magyarországra mégpedig az EU-s költségvetést használva zsarolóeszközként.
Bár ez a miniszterelnöki teória is bőven kimeríti az összeesküvés-elmélet fogalmát, de talán nincs sok ember ebben az országban, akit meglepetésként érne ez. A Híradó.hu azonban most újabb elmélettel is előrukkolt. Eszerint, az egész jogállamisági vita valójában arról szól, hogy a fukar északi országok nem akarnak mentőcsomagot fizetni a délieknek, de ahelyett, hogy ezt nyilvánosan elismernék, inkább abban reménykednek, a magyar kormány megvétózza majd a tervet és ezzel magára vegye a rosszfiú szerepét.
„A 750 milliárd eurós mentőcsomagot ugyanis az úgynevezett fukar országok nem akarták ám csakúgy, pestiesen szólva „puszira” adni a nagy bajba került déli országoknak. De azt sem akarták, hogy a sajtóban ők legyenek a gonoszak, akik miatt nem lesz pénz. Éppen ezért ők erőltetik a legvehemensebben a jogállamisági feltételeket, tudván, hogy azt a magyarok és a lengyelek úgyis megtámadják, és akkor rajtuk bukik majd a mentőcsomag, őket kell szidni” – írja a közmédia hírportálja.
A cikk ezután úgy zárul, hogy a magyar kormánynak amúgy sincs már más eszköze a „bevándorláspártiak ámokfutásának” megállítására, mint a vétó.
„Persze a vétó miatt újabb és újabb támadásokra kell számítanunk az úgynevezett jogállamiságért aggódóktól” – teszi hozzá.
És ezen a ponton derül ki, igazából miről is szól a cikk. A közszolgálati tájékoztatást ellátni hivatott médium anyagából ugyanis épp azok a tények maradtak ki, hogy a következő napok sorsfordítóak lehetnek az EU 2020-28 közötti költségvetését és a koronaválság miatti közös mentőcsomag tekintetében: hétfőn és kedden két olyan ülés is lesz Brüsszelben, amelyen kiderül, Varsó vagy Budapest fog-e élni vétójogával, és megfúrja-e a közös válságkezelést.
A közmédia cikkének kifutása arra enged következtetni, hogy a magyar vétó be fog következni, így most elő kell készíteni a terepet a vétó miatti nemzetközi kritikákra.
A bejáratott sorosozás mellett ezért állhat elő a közmédia a „fukar” országok meséjével, és ezért nevezi „különalkunak” az Európai Tanács, a Bizottság és a Parlament között két hete létrejött megállapodást a jogállamisági feltételrendszerről. Mint ahogy arról a Mérce is beszámolt, az Unió alapokmányaiban lefektetett jogköreivel élve az uniós intézmények megállapodtak, hogy a konkrétan hogyan is működjön a jogállamisági feltételrendszer az uniós források elosztásánál.
Ez az egyeztetési folyamatot nevezi „különalkunak” a közmédia, azt sugallva, hogy itt valami sötét műveletről, nem pedig az EU törvényes működéséről lenne szó.
Az intézmények közötti megállapodás ugyan enyhébb feltételeket szab, mint az az eredeti javaslat tette, ám még így is lehetőséget adna a Bizottságnak arra, hogy felfüggessze a pénzek folyósítását azoknak a tagállamoknak, amelyek a források elköltése során jogtalanságokat követnek el.
Ahogy arra 444.hu emlékeztet, a tagállamok uniós nagykövetei hétfőn, EU-s ügyekért felelő miniszterei pedig kedden ülnek össze, itt derülhet ki, hogy a magyar vagy lengyel kormány vétózna-e – bár magára a formális döntésre majd a december 10-11 állam- és kormányfői csúcson kerülne sor.
A tagállamok vezetői július közepén, maratoni tárgyalássorozat végén hozták tető alá az 1074 milliárd eurós közös költségvetés és 750 milliárd eurós koronavírus mentőcsomag részleteit. Ez az elvi megállapodás még csak említés szintjén foglalkozott a jogállamisági feltételrendszerrel, ám az uniós polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament 4 fő frakciójának nyomására, ezek a részletek is tisztázódtak, az EP szintén vétóval fenyegetett ennek hiányában.
Orbán Viktor nemrégiben az EU vezető tisztviselőinek és a német kancellárnak küldött levelében jelezte, kész megvétózni az egész költségvetést és helyreállítási csomagot, amennyiben a jogállamisági feltételek megmaradnak. A 444.hu már idézett cikkének információi szerint az EU soros elnökségét ebben a félévben ellátó Németország kormányfője, Angela Merkel érdemben nem válaszolt Orbán levelére.
