Koszovó Európa legfiatalabb önálló állama (már azok közül, amiket az Európai Unió nagyobb része elismer), ezzel pedig rengeteg nehézség jár együtt. Az országban a demokrácia intézményrendszerének kiépítése és beindítása sem megy különösebben gördülékenyen. A Verzió dokumentumfilm fesztivál keretében most megnézhető Hazafias Pálya (Patriotic Highway) az országot a függetlenedése után nem sokkal megrázó korrupciós botrányon keresztül mutatja meg.
A filmet nézve annak lehetünk tanúi, hogy milyen akadályokba ütközik az igazságszolgáltatás és az Európai Unió, valamint a jogállamiság képviseletében Marie Tuma bíró egy népszerű és nagyhatalmú politikussal szemben folytatott eljárás során.
De valójában ennél sokkal szélesebb képet kapunk a mai Koszovóról – így ráláthatunk arra, hogyan működnek az országot irányító elit önvédelmi mechanizmusai, milyen visszásságokkal kell szembesülnie az országban működő uniós igazságszolgáltatási rendszernek, és milyen módszerekkel domesztikálják a sajtót a hatalmasok.
A film központi témája egy, az EULEX program során lezajlott emblematikus korrupciós per. Az EULEX keretében az Európai Unió az EU-s jogállami normákat igyekszik meghonosítani Koszovóban, hogy sikerüljön az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a vámhatóságok rendszereit az uniós normáknak megfelelő módon működtetni, és jelenleg is több ezres személyi állománnyal képviselteti magát az országban, mélyen beavatkozva az állami szervek működésébe.
Idén rendhagyó módon online jelentkezik a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, ahol 50, aktuális és fontos társadalmi kérdéseket feldolgozó dokumentumfilmet lehet majd megnézni 39 ország alkotóitól.
Nekünk külön öröm, hogy idén Mércés bérlettel is nézhettek verziós dokumentumfilmeket.
A bérletbe 5 filmet válogattunk össze, olyan társadalmi és politikai kérdésekkel a középpontban, amelyekkel a Mércén a múltban is sokat foglalkoztunk. Neked valók ezek a filmek, ha foglalkoztatnak a társadalmi igazságosság, a sajtószabadság, a centrum-periféria viszony kérdései, vagy ha a korrupt politikusok ellen kiálló emberek történetei hoznak lázba.
A filmekről a Mércén külön-külön is írunk, itt pedig a közös kedvcsinálót tudod elolvasni.
A konkrét ügy Fatmir Limaj, egykori közlekedési és telekommunikációs miniszter korrupciós pere. Magyarországi nézőknek talán ismerős lehet majd a történet, mindenesetre a politikust komoly vádakkal szembesítik, és látványos, hogy az egykori függetlenségi harcos és támogatói milyen hatalmas erőket mozgatnak meg, hogy sikerüljön tisztázniuk magukat a vádak alól, amiben a kitűnő és felkészült védők éppúgy segítségükre vannak, mint egyes érintettek gyanús körülmények közötti elhalálozása.
Árnyalja a helyzetet, hogy Limaj is megszólal a filmben, aki szerint – ahogy azt a védelem is többször hangoztatja – személye ellen folyik hadjárat, annak ellenére, hogy neki köszönhetően hatalmas infrastrukturális beruházásokon ment keresztül az ország, kiemelve épp annak az autópálya-hálózatnak a kiépítését, aminek kapcsán korrupcióval vádolják.
Ahogy azt is megtudhatjuk, szavaiból – és másokéból -, hogy az „UNMIK időszakban” gyakorlatilag úgy privatizálta az átmeneti adminisztráció az ország vagyonát, ahogy nem szégyellte.
Az UNMIK, az ENSZ koszovói missziója felelt 1999 és a függetlenség 2008-as kikiáltása között az átmeneti államigazgatás működtetéséért, valamint a jogállami normák meghonosodásáért és érvényesüléséért, szerepét elvileg az EULEX vette át – bár az UNMIK is az országban maradt kisebb hatáskörökkel, leginkább Oroszország és Szerbia nyomására.
Ennek a szervezetnek a de facto hatalomgyakorlása idején pedig kritikusai szerint az állami vagyon jelentős részét játszották át privát kézbe, a nyugati normáknak és elvárásoknak megfelelően, eközben például a repülőtér privatizálásának megakadályozását a Koszovóban sokak által háborús hősként tisztelt (és egyébként a hágai törvényszéket megjárt) Limaj, mint kiderül, egyik komoly sikerének tartja.
Hogyan értékeli a helyi politikai elit, az EU-s bürokraták, vagy a helyi sajtó prominensei Koszovó nemzetközi felügyeletét, a jogállamiság és a nyugati demokráciák normáinak kikényszerítési mechanizmusait, illetve az ennek való ellenszegülést ?
A szabadságharcos, a háborús hős, vagy mások szerint háborús bűnös hogyan válhat politikussá, és hogyan válhat sokak szerint tolvajjá, míg mások szemében az ország felvirágoztatójává és a nemzeti vagyon őrévé? Lehet-e európai uniós értelemben vett jogállamiságot exportálni úgy, hogy közben a nemzeti vagyon jelentős része egy szűk üzleti kör kezében összpontosul?
Egyáltalán: lehetséges-e ezen normák meghonosítása egy ennyire oligarchikus gazdasági és politikai berendezkedésű országban – pláne egy olyan szervezet által, aminek magának is súlyos vádakkal kell szembenéznie? A válasz a jövő zenéje.
Azonban a film segítségével látleletet kaphatunk a 2010-es évek Koszovójáról, ahol még nem eldöntött, hogyan is fog kinézni az állami berendezkedés, és egy korrupciós perről, aminek lefolyása és társadalmi fogadtatása támpontokat ad a tekintetben, merre tart ez az apró és szegény ország a Balkán szívében, politikussá lett szabadságharcosokkal, szocialistává lett nacionalistákkal, a Nyugat vigyázó tekintete és felfegyverzett, hol kisebb, hol nagyobb hatalmú helytartói mellett.
