November 8-án, vasárnap reggel Ilham Alijev azeri elnök népéhez intézett beszédében bejelentette, hogy hadserege elfoglalta Susa városát az örményektől a Nagorno-Karabakhi örmény enklávéért folytatott harcok során. Az értesülést egyelőre nem erősítették meg független források.
Újságírói kérdésre, miszerint Azerbajdzsán biztosítja-e, és ha igen, hogyan a civil lakosság biztonságát, ha az azeri erők örmény településeket foglalnak el, az azeri kormányszóvivő úgy nyilatkozott:
„Minden civil, aki az azeriek által ellenőrzött területekre kíván távozni, a legszélesebb körű segítséget fogja majd kapni, a humanizmus nemzetközi elvei alapján.”
Elemzők szerint a háborúzó felek között humanitárius folyosó megnyitására lenne szükség, hogy biztosítható legyen a területről kivezető összesen kettő darab használható út a civil lakosság számára.
Witold Repetowicz lengyel újságíró Sztepanakertből menekülő több ezer autóst filmezett le vasárnap:
Tysiące samochodów kierowało się wczoraj wieczorem ze Stepanakertu w góry. Tragedia tysięcy rodzin. To jest prawdziwy obraz wojny. pic.twitter.com/5cHSO5p0uV
— Witold Repetowicz (@WitoldRPL) November 8, 2020
„Ezrek hagyják el autóval Sztepanakertet a hegyek felé.”, „Ez a háború igazi arca.”
– írta bejegyzésében.
Nagorno-Karabakh de facto külügyminisztere egyelőre nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ottani hatóságoknak van-e evakuációs terve.
„Van tervünk arra, hogy megvédjük Susa városát és megtisztítsuk a környékét az azeri erőktől és zsoldosaiktól.”
– nyilatkozta Anus Gavaljan, a karabakhi vezetés korábbi szóvivője.
A két ország közti konfliktus szeptember 27-én kapott új erőre, amikor örmény csapatok lelőttek két azerbajdzsáni helikoptert és tíz azeri tankot is ártalmatlanná tettek a két ország közötti vitatott Hegyi Karabakh (örményül Artzakh) területén. Erdogan még aznap felhívta és teljes támogatásáról biztosította İlham Aliyev azeri elnököt, miközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a teljes országban szükségállapotot és általános mozgósítást rendelt el az azeri beavatkozás hírére.
A konfliktus akkor kezdődött, amikor a nemzetközi közösség hivatalosan Azerbajdzsán új állama részeként ismerte el a karabakhi enklávét, holott lakosságának többsége örménynek vallotta magát. Az új Örményország a helyzetet nem ismerte el, és önkéntes volt szovjet-örmény katonákból álló különítmény (fidaji) érkezett a területre, ahol kikiáltották a világ országainak többsége által el nem ismert örmény Artzakhi Köztársaságot. Artzakh azóta az Azerbajdzsán területén belül létező, de-facto örmény államalakulat, helyzetét az 1994-es tűzszüneti egyezmény stabilizálta.
