Több szempontból is különleges választásra készül az Amerikai Egyesült Államok november 3-án.

A második világháború után csak két olyan elnök volt, akinek nem sikerült második mandátumot nyernie, ám ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, akkor Donald Trump csatlakozhat a Jimmy Carterhez és az idősebb George Bush-hoz az egymandátumos elnökök klubjában.

Persze a „hihetünk a közvélemény-kutatásoknak” kitétel sem olyan magától értetődő, a 2016-os választások előtti néhány mérési pontatlanság, illetve Donald Trump meglepetésszerű győzelme óta kevesen vannak azok, akik megkérdőjelezhetetlen autoritásként hivatkoznának a felmérésekre.

Mindazonáltal a demokrata Joe Biden sokkal jobban áll öt nappal a választások előtt, mint Hillary Clinton állt négy évvel korábban:

az országos felmérések átlagában Biden jelenleg 7,5 százalékpontot ver ellenfelére, Clinton előnye 5 nappal a választások előtt azonban csak 1,3 százalékpont volt. Az igazán döntő jelentőségű csatatér-államokban is jobb pozíciókkal rendelkezik Clintonnál.

A Trump-elnökséget mindenesetre túl korai lenne még temetni, ha valaki, akkor ő tényleg az a politikai karakter, aki még mindig képes meglepetéseket okozni.

A választás azért is különleges mert egy világjárvány közepén zajlik, mely mind a mai napig sötét árnyékot vet az amerikai polgárok hétköznapjaira. A több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő, széles körben kudarcosnak ítélt trumpi járványkezelés, és a nyomában kibontakozó gazdasági válság hatására ma a választók sokkal biztosabbak politikai preferenciáikban, a bizonytalanok aránya össze sem hasonlítható a négy évvel korábbival.

Ráadásul járványvédelmi okokból rekordmagas azok a szavazóknak a száma, akik már a választás napja előtt leadják voksaikat. Október 29-ig több mint 78 millióan éltek a korai szavazás lehetőségével, közülük 51 millióan levélben szavaztak. További 40 millió levélszavazat érkezhet még be a következő napokban.

A levélszavazatok pedig az amúgy sem egyszerű választási procedúrákat is tovább bonyolítják, hiszen néhány államban a jelentős számú levélszavazat feldolgozása több napig várathat még magára. Ez a probléma több olyan csatatér államot is érint, mint Michigan, Wisconsin és Pennsylvania, márpedig szoros állás esetén épp ezekben az államok dőlhet el az elnökség sorsa. Így nem kizárt, hogy a keddi választás éjjelén nem, csak a hét vége felé derül ki, ki is lesz az USA elnöke a következő négy évben.

De jelen pillanatban az sem kizárt, hogy Biden kiütéses győzelmet arat – ennek nagyjából akkora az esélye, mint egy sima Trump-győzelemnek -, ebben az esetben pedig a néhány állam levélszavazatainak több nappal későbbi feldolgozása már nem fogja érdekelni a közvéleményt, és november 4-e hajnalán már győztes hirdethető.

Idén először a Mérce a Partizánnal közösen hív eredményváróra minden érdeklődőt!

Ahogy azt már megszokhattátok a Mércén szöveges percről percre tudósítással jelentkezünk november 3-a este 10 órától kezdődően, és ha kell, több napon keresztül is követjük a fejleményeket. A Partizán pedig éjféltől egy 10 órás maratoni élő videóműsorral készül. A két szerkesztőség egy helyszínről fog jelentkezni, a szöveges percről percrét író kollégáink többször a Partizán élő videóműsorába is be fognak kapcsolódni és ott elemezni a legfrissebb híreket, eredményeket.

Közvetítéseinkben nemcsak a friss eseményeket követhetitek magyar nyelven, de izgalmas háttéranyagokkal, egyedi elemzésekkel, helyszíni bejelentkezésekkel és szakértő meghívottakkal is készülünk!

Tartsatok velünk!