Már legalább 51 civil és 18 katonai áldozata van a kedden eldurvult nigériai tüntetéseknek. Az országban ugyan gyakorta vonulnak fel a kormány ellen, azonban a több hete kezdődő, a rendőri brutalitás elleni felvonulások lehetnek az elmúlt tíz év legnagyobbjai. A békés tüntetések azután durvultak el, hogy október 20-án, az elrendelt kijárási tilalom ellenére utcára vonuló tüntetőket éles lőszerrel próbálta meg feloszlatni a katonaság.
Az elnök, Muhammadu Buhari csütörtökön televíziós beszédben szólította fel a tüntetőket a demonstrációk beszüntetésére. Kijelentette, a szembeszegülők tevékenységükkel elősegítik a nemzetbiztonság, a jog és a rend aláásását.
A keddi, lagosi 12 civil áldozatot követelő rendőri tömegbelövetés utáni első nyilvános megjelenése során azonban két kulcsfontosságú elemel elfeljetett megemlíteni: a tüntetések kiváltó okaként szolgáló rendőri brutalitásokat, illetve az azóta történt békés demonstrálókkal szembeni erőszakot. Ezzel tovább szítva az utcára vonuló nigériaikban felgyülemlett feszültséget.
Az Amnesty International megfigyelői szerint, biztonsági csapatok és a hadsereg emberei éles lőszerrel lőttek a rendőri brutalitás ellen utcára vonuló, ezzel a hatósági kijárási tilalmat megszegő tömegbe Lagosban.
Buhari azóta sem tett eleget a tüntetők követeléseinek és nem rendelt el széleskörű vizsgálatot a gyilkosságok ügyében. A hadsereg jelentése szerint, természetesen a fegyvertelen civilekkel szembeni erőszakról szóló hírek hamisak, az ezekről készül, megrázó felvételek manipulálva lettek.
A gyilkosságok országszerte zavargások törtek ki, amik több helyen a rendőrök és a tüntetők közti összecsapásokba és rendőr állomások illetve kormányzati épületek elleni támadásokba torkolottak.
A Lagosban elrendelt 24 órás teljes kijárási tilalom alatt a város utcái kiürültek, helyi beszámolók szerint csak elvétve lehetett hallani fegyverropogást, elsősorban a börtönök és a rendőrállomások közelében, amik a tüntetők legfőbb célpontjaivá váltak.
Niégria polgárai közt évek óta heves vitákat váltott ki, az 1980-as években még katonai diktátorként funkciónáló, azonban a 2015-ös és 2019-es választásokon megválasztott (de jelenleg is leginkább a diktátori eszköztárral dolgozó) Buhari által felállított SARS (special anti-robbery squad – rablás-ellenes különleges alakulat).
A csapatot ugyan nemrég feloszlatták, miután évtizedek óta nem látott tömegek vonultak utcára annak brutális tettei ellen tiltakozva. A tüntetések azonba nem értek ezzel véget, mert a SARS-t szinte azonnali gyorsasággal egy újabb, szinte csak nevében különböző alakulat, a SWAT váltotta.
Ennek kicsúcsosodása lett a kedden elrendelt kijárási tilalmat megszegő, békés tüntetők közé tüzet nyitó katonai csapatok brutalitása. Az eset világszerte nagy port kavart: az ENSZ főtitkárától kezdve, nigériai származású világsztárok és sportolók fejezték ki tiltakozásukat. A brit külügyminiszter, Dominic Raab (vélhetően a London utcáin zajló szimpátia tünteéseket követően) az eset kivizsgálására szólította fel a nigériai kormányt.
Beszédében Buhari elhessegette ezeket a hangokat, mondván, „meg kéne ismerniük a teljes igazságot, mielőtt ítélkeznének”. A tüntetők továbbra is az elnöktől, mint a hadsereg vezetőjétől, követelik a eset rendezését, a felelősök előállítását.
