Ungár Péter és Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselői vasárnap töltöttek fel videót a Facebookra, amelyben bejelentették, hogy határozati javaslatot terjesztenek a Parlament elé a közalkalmazotti státusz védelme érdekében.
Ungár szerint
„A kormány módszeresen kiüresíti és leépíti a közalkalmazotti bértáblát és jogállást, ez már megtörtént a kulturális területen és a szakképzésben dolgozók esetében, továbbá az alapítványi átállással sok felsőoktatási munkavállalónál is.”
A képviselő szerint a közalkalmazottak közül a szociális dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben, ennek a rétegnek több mint háromnegyede a garantált bérminimum környéki összegből kénytelen valahogy megélni.
Huhn Krisztina szerint az önkormányzati dolgozók is rossz helyzetben vannak, mivel a kormány évek óta nem nyúlt a bértáblájukhoz.
A politikusok szerint a a kormányzat által levezényelt kiüresítés már megtörtént kulturális területen és a szakképzésben dolgozók esetében, továbbá az alapítványi átállással sok felsőoktatási munkavállalónál is.
Korábban a Mérce is beszámolt róla, hogy Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára tavasszal éppen Ungárnak hosszasan ecsetelte, milyen előnyös változásokkal jár, ha a közalkalmazotti státusz helyett piaci jellegű bérezésben részesülnek azok, akiknek végső soron valamilyen intézményen keresztül az állam fizeti a bérét.
Ungár akkor a Mércének ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a jelenleg közalkalmazotti státuszban lévők ilyen jellegű foglalkoztatására épp azért van szükség, mert körükben nem lehet a piac logikáját alkalmazni, ennek ellenére a kormány olyan piaci eszközöket alkalmazna, melyek nem értelmezhetők. Mint fogalmazott,
„hogy lehet lemérni, hogy mennyire versenyképes egy levéltáros?”
A képviselő arra is emlékeztetett, hogy a közalkalmazotti státuszt legalább 2014 óta le akarja építeni a Fidesz-kormány, ekkor beszélt arról Orbán miniszterelnök, hogy túl magas az újraelosztási rendszerben fizetettek aránya, Tellér Gyula után „posztszocialista klientúraként” aposztrofálva az állami fizetésből élők tömegeit.
Tellér szerint a magyar társadalom meghatározó vonása „a foglalkoztatottaknak az összlakosságon belüli igen alacsony számaránya, illetve a jövedelmüket a költségvetési újraelosztáson keresztül kapók igen magas aránya (…) Ez utóbbiak a posztszocialista klientúra tagjai. Ezek a társadalomrészek nemcsak a költségvetést terhelik meg nagymértékben, de az újraelosztástól való függésük miatt az újraelosztás színvonalának változásaira és az ezzel kapcsolatos politikai ígéretekre is nagyon érzékenyek.”
A társadalomnak ez a része Tellér Gyula szerint veszélyt jelent azokra, akiket Tellér „polgári-nemzeti rendszerváltóknak” nevez, vagyis a Fidesz-KDNP hatalomgyakorlására.
De a képviselő szerint erre utal – az akkoriban igencsak nyeregben lévő – Lázár János, vagyis a kormány híres-hírhedt kijelentése, miszerint
„A következő években mintegy 300 ezer alkalmazottal kellene csökkenteni a közszférában dolgozók létszámát.”
Ungár akkor rámutatott, hogy épp a kulturális dolgozók vannak soron, miután a szakképzésben már megtörtént a közalkalmazottalanítás, és a kormány vélhetően egyes szociális és pedagógiai munkaköröket is ki akar vonni a közalkalmazotti státuszok köréből, végső soron a társadalom egyre szélesebb rétegeire alkalmazva a piaci jellegű bérezést, ami az Orbán-kormány politikájának fontos része.
A közalkalmazotti státusz igen fontos eleme a kollektív szerződés, amennyiben tehát egy-egy munkakört kivonnak a közalkalmazotti státuszból, akkor a kormánynak emiatt sem kell, hogy fájjon a feje.
A kollektív szerződés ugyanis hatékonyabb érdekvédelmet tesz lehetővé a dolgozók számára, épp emiatt ahogy a versenyszférában sem rajonganak a vállalatok ezért az intézményért, úgy a kormány is minél inkább szabadulna tőle, hogy jobban piacosíthasson olyan területeket, melyek esetében a piaci logikát igen nehézkesen, vagy sehogy sem lehet alkalmazni.
