Frissítés (2020. 10. 06.) :

Megkeresésünkre a köztársasági elnöki hivatal közölte, Áder János az erőművi szénégetés megszűnésére utalt hétfői üzenetében, de ez valójában nem jelenti azt, hogy a Mátrai Erőmű szűnne meg létezni:

„Elnök úr videóüzenete az iskolai fenntarthatósági hétre készült, és a gyerekek nyelvén, egyszerűségre és a lényegre törekedve fogalmazta meg a mondanivalóját. (Szó szerint: „… bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet…”) Ez azt jelenti, hogy (a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében) az erőművi szénégetést befejezzük. De nem jelenti azt, hogy a gyöngyösi embereknek munkát adó vállalat megszűnik létezni. Az átalakítás célja a tiszta energiatermelés lehetőségének kialakítása, és ennek része a munkahelyek számának megőrzése.”

– írják.

Korábban írtuk:

Hétfőn indult a főleg iskoláknak szóló Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét, amelyen Áder János tartotta a nyitóelőadást – vette észre az Index. Habár az ismeretterjesztő jellegű beszéd nagyrészt a klímaválság veszélyeire hívta fel a figyelmet, az M1-en is közvetített videó végén a köztársasági elnök arról beszélt, Magyarország mit fog tenni a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének érdekében.

Áder pedig az előadásnak ezen a pontján bejelentette: bezárják a Mátrai Erőművet.

„Bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, többszörösére növeljük a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével már 10 év múlva elérjük, hogy a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid mentes legyen, elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, elindul egy több száz hektár erdőtelepítési program” – sorolta fel az ígéreteket a köztársasági elnök.

A bejelentés elhelyezése egy iskolásokat és pedagógusokat megszólító beszéd végén, a klímaváltozással keretezve már csak azért is érdekes, mert a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinctől az államnak rengeteg közpénzbe került, ráadásul nem is tűnt jó üzletnek, miután az erőmű 2017-ben és 2018-ban több mint 10 milliárdos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter idén márciusban arról számolt be, hogy 17 milliárd 440 millió forintért vette meg a magyar állam a széntüzelésű erőművet, a kormány álláspontja tavasszal pedig az volt, hogy klímavédelmi szempontoknak megfelelően tervezik átalakítani.

Júliusban azonban kiderült, hogy ennél jóval több milliárdba fájt az adófizetőknek a Mátrai Erőmű, ugyanis

a Magyar Villamos Művek összesen 75,14 milliárd forint felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni.

Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban valószínűbb, hogy Mészáros Lőrincet igyekeztek megmenteni egy veszteséges üzlettől.

2019 decemberében Palkovics László egyébként beszélt arról, hogy a tervezett korszerűsítés során 2029 végén leállna a széntüzelés, és csak tartaléknak maradna egy blokk, helyette gázturbinás erőmű lenne a helyszínen, így egyelőre az sem kizárt, hogy Áder erre gondolt most. Ugyanakkor a bezárás szót eddig a kormány még nem használta, amikor a Mátrai Erőmű jövőjéről beszélt.

Az erőműhöz 2 100 munkahely közvetlenül, 10 000 pedig közvetve kötődik a térségben, az érintett családtagok létszáma 27 000 fő körüli lehet – írtuk korábban.

Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztályát, hogy mikor adnak részletesebb tájékoztatást a bezárásról, és hogy a kormány tervez-e segíteni az érintett dolgozókon – amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.