Szerdán mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt a javaslatcsomagot, amelynek célja az EU migrációs és menekültügyi reformja lenne.
A csomagban nem szerepel a többszöri nekifutásra is működésképtelen kvótarendszer, vagyis a tagállamokat nem köteleznék arra, hogy részt vegyenek a nemzetközi védelemre szoruló személyek Unión belüli áthelyezésében, „cserébe” azonban valamilyen formában ki kell fejezniük a szolidaritásukat, azokkal az országokkal szemben, amelyek ezt megteszik.
A simulékony irányba mozduló javaslatcsomag vélhetően az olyan, korábban minden javaslatra nemet mondó országok megnyerésére szolgál, mint például a kvótarendszer ellen minden szolidaritást feladva harcoló Magyarország – nem véletlen, hogy tegnap a kormánypárti sajtóban már „konszenzusos javaslatként” emlegették a von der Leyen által bemutatott terveket.
A javaslatcsomag hátulütőiről itt írtunk bővebben.
Az EB emellett meglehetősen szigorúan bánna a menekültekkel: megerősített határőrizetet, az érkezők alapos határmenti átvilágítását, hatékony és gyors menekültügyi illetve visszatérési eljárást ígérnek, és egységes, pontosan meghatározott feltételek szerinti menedékkérelmi elbírálási rendszert, ami álláspontjuk szerint egyben meg is gyorsítaná az eljárásokat. A küldő- és tranzitországok irányába is szigorodna az EB eljárásrendje, annak érdekében, hogy visszafogadják a hazaküldötteket (például vízum- és kereskedelmi kedvezményekkel, illetve ezek megvonásával), továbbá legális bevándorlási csatornákat is nyitna a közösség munkaerőhiányának enyhítésére.
„Az EU úgy tesz, mint ha a migrációs csomagja egy friss kezdet lenne, valójában a cél ugyanaz, mint korábban: még magasabb falak, még sűrűbb szögesdrót. Ahelyett, hogy a javaslat arról szólna, hogyan lehet a menekülő embereket biztonságba helyezni, nem történik más, mint a már eddig is működésképtelen és rettenetes következményekkel járó rendszert próbálják meg újracsomagolni.” – mondta Eve Geddie, az Amnesty International (AI) európai intézményekkel foglalkozó irodájának vezetője.
Az AI közleménye szerint a javaslat érdemben nem enyhíti a görögországi menekülttáborokban élő többezer ember szenvedését, és a líbiai táborokban kínzott emberekért sem tesz semmit, ahogyan nem jelent segítséget azoknak az országoknak sem, ahol az emberek először Európába lépnek.
„Jó lépés, hogy monitorozni fogják a határokon elkövetett erőszakos intézkedéseket, de ez nem teszi semmissé, hogy a csomag főszabállyá teszi a menekülő emberek őrizetét és távoltartását Európától, és ebben nagyban épít az emberi jogokat rendszeresen megsértő kormányokra.”
Az Amnesty álláspontja szerint az európai politikusoknak lehetőségük van a Bizottság ötleteinek javítására, hogy „az emberek védelmét és méltóságát helyezzék a középpontba”, ehhez azonban olyan tervre van szükség, ami a biztonságos és legális migrációs útvonalak számát növeli, emellett emberséges és hosszútávon is fenntartható migrációs politikát biztosít.
A 2020-as évben eddig alig néhány tízezer menedékkérő érkezett az Unióba, vagyis nagyságrendekkel kevesebben, mint 2015-ben, mikor az EU bemutatta, hogy a világ egyik vezető gazdaságaként és 500 milliós lakosságú államszövetségként komoly válságba taszítja egymillió szükséget szenvedő, háborúk vagy egyéb csapások elől menekülő ember meg(nem)segítése.
A 2015-ös menekülthullám évfordulója alkalmából indítottuk el Mentés Másként sorozatunkat, melynek keretében az öt évvel ezelőtti eseményeket dolgozzuk fel.
