Fontos döntést hozott az Európai Uniós Bíróságának (EUB) nagytanácsa kedden a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. A testület szerint nem ütközik az uniós belső piac szolgáltatási szabadságát garantáló irányelvekben, ha a tagállami hatóságok előzetes engedélyhez és ellenszolgáltatásokhoz kötik az Airbnb-típusú lakáskiadást.
A bíróság azt is kimondta, hogy „a hosszú távú bérbeadásra szánt lakások hiányával szembeni küzdelem olyan közérdeken alapuló kényszerítő indokot képez, amely igazolja az ilyen szabályozást.”
Más szóval a magántulajdon és a gazdasági szabadság iránt egyébként igen érzékeny Európai Unió – amelynek egész léte a tőke, áruk és szolgáltatások szabadságán alapszik – legfontosabb igazságszolgáltató testülete úgy látja, a megfizethető lakhatás garantálása, a lakhatási válság felszámolása olyan közérdek, amely indokolhatja a rövid távú lakáskiadáshoz kapcsolódó tevékenységek szabályozását, korlátozását.
Az EUB-nak egy Párizsban kirobban jogi konfliktusban kellett állást foglalnia. Oknyomozó újságírók lelepleztek két céget, akik hosszú távú bérlakásukat előzetes engedélykérés nélkül Airbnb-n kezdték kiadni. Ezután két francia bíróság is bírság megfizetésére kötelezte a két céget, illetve arra is, hogy a kérdéses ingatlanokat újra hosszú távú bérlakásként hasznosítsák.
A francia építési és lakásügyi törvénykönyv a 200 ezer lakosnál népesebb településeket és a Párizzsal határos három megye településein úgy rendelkezik, hogy a hosszú távú lakáskiadásból Airbnb-típusú kiadásba átváltáshoz a tulajdonosnak előzetes engedélyért kell fordulnia a helyi önkormányzathoz.
A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az önkormányzatok valamilyen ellenszolgáltatáshoz kössék az engedély megadását, figyelembe véve az adott lakóközösségek sokszínűségét és a megfizethető bérlakások szükséges számát. Így például az önkormányzat előírhatja, hogy a tulajdonos az engedélyért cserébe egy másik, nem lakáscélú ingatlanját alakítsa át hosszú távú lakhatásra alkalmas ingatlanná.
Az Európai Unió Bírósága nemcsak azt mondta ki, hogy ez a típusú szabályozás jogszerű, hanem azt is, hogy ennél kevésbé korlátozó szabályozással nem biztos, hogy garantálható lenne a közérdek érvényesülése. Tehát például az utólagos ellenőrzés és bírságolás nem elégséges intézkedés,
„mert az utólagos ellenőrzés –például egy bejelentésen alapuló és szankciókkal párosuló rendszer útján–nem tenné lehetővé a lakásátalakítások azon gyorsan zajló jelenségének azonnali és hatékony megfékezését, amely a hosszú távú bérbeadásra szánt lakások hiányát kiváltja.”
Az EUB tehát kimondja, az európai nagyvárosok lakáspiacai olyan gyors ütemben alakulnak át, hogy az önkormányzatok utólagos ellenőrzéssel képtelenek azt kordában tartani, így előzetes és korlátozó engedélyezésekkel is élhetnek.
Frissítés 09. 23. – Reagált az Airbnb
Az Airbnb közleményben reagált az EUB keddi döntésére. A cég szóvivője által szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozat úgy fogalmaz: „Üdvözöljük ezt a szabályozást, amely segít majd abban, hogy tisztábbak legyenek a szabályok azon lakáskiadók részére, akik „másodlagos” lakásukat adják ki Párizsban. Nyitottak vagyunk szorosan együttműködni a helyi hatóságokkal az arányos szabályozás meghozatalában, amelynek elsődleges fókuszában a helyi családok és közösségek vannak, valamint mindenki számára megfelelő.”
A bíróság tehát ellentmond annak a hazai Airbnb-lobbi által hangoztatott érvnek is, amely szerint az önkormányzatoknak nem további szabályozásokat kellene bevezetniük, hanem szigorúbban ellenőrizniük a lakáspiacot.
Budapesten az elmúlt hetekben élesedett a vita az ügyben, miután a kormány lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák az egy évben maximálisan rövid távú lakáscéllal kiadható napok számát. Karácsony Gergely főpolgármester az évi 60 napos plafont dobta be a közbeszédben, az airbnb-zőket képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesülete azonban élesen elzárkózik ettől a javaslattól.
A szervezet szerint a magántulajdon szentségének megsértése lenne egy ilyen korlátozás, ám a mostani EUB-döntésnek megágyazó főtanácsnoki állásfoglalás szerint szó sincs a magántulajdonhoz való jog megsértéséről.
A budapesti korlátozást szorgalmazó civil koalíció, a Stop Airbnb úgy érvel, a rövid távú lakáskiadás emeli a főváros lakóinak lakhatási költségeit és egész kerületeket tesz megfizethetetlenné a helyi lakosság számára.
Európa-szerte több nagyvárosban is szabályozzák a rövid távú kiadást, Párizs polgármestere, Anne Hidalgo pedig népszavasát tervez a rövid távon kiadható napok számának maximálása – vagyis a javasolt budapesti szabályozáshoz hasonló intézkedés bevezetése – érdekében.
Párizs, Berlin és Amszterdam képviselői épp múlt csütörtökön találkoztak Margrether Vestager versenyjogi biztossal, azt kérve tőle, segítsen nekik az Airbnb megregulázásában, mert a cég elzárkózik az önkormányzatokkal való együttműködéstől. A három európai főváros politikusai a növekvő ingatlanárakat és a „túlturizmus” okozta városi problémák generálásával vádolják a világ legismertebb rövid távú lakáskiadási platformját.
