Csütörtök délután Berlin szenátusa bejelentette, hogy utat engednek a lakhatási mozgalmak által életre hívott Deutsche Wohnen & Co. Enteignen népszavazási kezdeményezésnek, amelynek győzelme esetén a magántulajdonban lévő ingatlanállomány egy része köztulajdonba kerülne a német fővárosban – írja a Berliner Zeitung portál.

Amennyiben sikerül a szervezőknek 170 ezer támogató aláírást összegyűjteni az ügyben, népszavazás lesz arról, hogy a giga lakástulajdonosok megváljanak-e állományuk 3000 ingatlanon felüli részétől.

Ezzel a német államot köteleznék arra, hogy vegye meg ezeket a lakásokat, körülbelül 250 ezer ingatlant. A lakáskiadásban utazó vállalatok ugyanis sokszor több ezer ingatlant birtokolnak egyszerre, a legnagyobb berlini konszern, a Deutsche Wohnen például nem kevesebbet, mint 116 ezret.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a számos lakhatási szakértő által is támogatott javaslat arra alapoz, hogy a lakbérek növekedésének elsődleges oka éppen az, hogy a lakások nagy része néhány nagy befektető kezében összpontosul. Ezeknek a cégeknek ráadásul a lobbierejük is erős, amellyel szemben a bérlők gyakran nem tudják érvényesíteni jogaikat.

És bár tavaly Berlinben befagyasztották a lakbéreket, ez nem oldotta meg azt a gondot, hogy a fővárosban a lakhatás ára az elmúlt 10 évben megkétszereződött, és a városlakók így is átlagosan jövedelmük 46%-át költik lakhatásra. A lakbérplafon jövője ezen felül bizonytalan is: több tartományi alkotmánybírói kamara jelenleg is vizsgálja, hogy a jogszabály megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak, a szövetségi testület pedig abban a kérdésben fog hamarosan döntést hozni, hogy egyáltalán jogában áll-e a tartományoknak a lakbérek szabályozása – avagy ez szövetségi kompetencia volna.

A köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérlafon amúgy sem megoldás és hosszú távon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját.

A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét, a szenátus ezt követően több mint egy éven keresztül vizsgálta, megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kell megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. Amennyiben ez sikerül, a szavazást várhatóan párhuzamosan tűzik majd ki a Képviselőház és a Bundestag választásával – ezek 2021 szeptemberében lesznek esedékesek.

Egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét. Egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói, csupán 29%-uk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.